Lapszemle, 1929. március

1929-03-07 [1348]

dásra vezetnének Az Adeverul 5-13665 irja; Általános szokat szerint a kisebbségi kérdést eddig mindig olyan szempontokból tárgyaltak, amelyek már banálisak lettek, 1919 óta két felfogás alakult ki erre vonatkozólag mégpedig egy jobboldali és egy baloldali állásfoglalás. Azokban az országokban, amelyekben a kisebbségek nagyobb számmal élnek, & jobboldali pártok és lapok kevés jóindulatot tanúsítanak a más származású lakosság iránt, hanem mind több lojalitást kívánnak ettől, viszont nagyon kevés bízni ómmal viseltetnek iránta, Ezzel szemben a baloldali pártok és lapok mindenütt több megértést és türelmet tanúsítanak,, Ebbe a banális állásfoglalásba most uj hangot hozott be a Le ^-atin. Eszerint annak „ hogy a kisebbségek jól érezzék magukat abban az államban., amelyhez csatolták őket, egyedüli eszköze, hogy az uj hazájuk és a szomszéd állam között., amellyel a kisebbség rokon, köles önös bizalmi megegyezések jöjjenek létre. Azt is megállapítja a Katin, hegy a jelenlegi jóvátételi kérdés elintézése után ilyen alapon már meg is fog ír dúlni az uj európai szervezkedés. Llután pedig a i'iatin cikkének írója üauerwein, aki egyike Lurópa legjobban informált újságíróinak s miután a Matinon kívül egy francia folyóirat, az Impartial Francais is egy efféle cikket közöl, az Adeverul ugyvéli, hogy a kieebheégi kérdésben csakugyan történik valami a kulisszák mögött és Eri and nagyban működik, A Keleti Újság 7-53 vezércikke szerint bizarr valami * hogy míg Genfben Románia és Jugoszlávia, mint Castor és Pollux csinálnak együt tee frontot a kisebbségi kérdés általános rendezése ellen

t ugyanakkor ugyanez a Románia Belgrádban viszont harcban áll Jugoszláviával a maga román kisebbségi iskoláiért, ííig tehát Genfben azt hirdeti Románia, hogy az utódállamok kisebbségi politikája, általában véve "mintaszerű" , a belgrádi tárgyalásokból mégis az tűnik ki, hogy egyáltalán nem mintaszerű.