Lapszemle, 1929. március
1929-03-04 [1348]
a genfik kisebbségi vita preludiumát látja a manőverben.aaaiy különben sajnálatos módon arról tanúskodik,hogy a nemzetközi közvélemény távolról sem oly nyugodt mint kellene s kiváhatos volna,ez azonban a pángermánok büne 5- A Figaro 2 t követeli,hogy a holland kormány vessen véget a botránynak s deritse ki a hamisitás körülményeit.I v Iem mulasztja el a lap felhivni a figyelmet a német sajtó s a belgiumi franciaellenes flamand lapok magatartására Az Oeuvre 27* fel van h? oorodva azon.hogy a holland külügyminister a francia és belga cáfolatok dacára is de«arsra utasitotta a párisi s brüsszeli követeke^amivel kátsé-bevonta a cáfolatok órtókót e- Az Oeuvre 2. azt is rossz néven veszi,hogy a brüsszeli német k vet magyarázatokat kért, ugy látszik Parisban nem akarta kitenni magát Stresemann annak,hogy hűvösen fogadják s ugy elintézzék,mint Brüsszelben^ Egészen szokatlan és érthetetlen dolog^hogy felelős kormányok ilyen könnyelműséggel adjanak hitelt közönséges hámi sitvány oknak c - Elitóli a holland lap akcióját a Journal de Geneve 2. is, amely elvárja a holland kormány tói,hogy elégtételt ad az igazsá, talanul meggyanúsított belga kormánynak*** A kisebbségi kérdéssel foglalkozik Seydoux a Petit Párisién febr.28.-ban s utal arra,hogy 1914 előtt is voltak kisebbségek,csak nem igy hivták ket, s akkor senki sem törődött velük* A kisebbségi kérdésnek háború utáni tökéletes rendezésének útjában áll több körülmény: a nemzetiségek teljes összekeveredése ,Igy pl e Erdély nek 80$-a román , 2C$-a magyar és német 9 akiket Romániához kellett csatolni, Másutt viszont gazdasági szempjtok alőtt szorult háttérbe a nemzetiségi elv s gazdasági okokból határozottan másnyelvü népességet kellett bekebeieiBii iflegen uralom alá* Igy pl. az olaszországi németeket ea szlávokat.Igy kellett Belgrádnak is bizonyos területeket adni a Duna balpartján, s Cseh-3zlovákiának utat adni a Dunához ? raiközben a 2 országhoz magyar többségű vidékekeket csatoltak* Ezeket a kisebbsé* /no