Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

geket abszolút kisebbségeknek nevezi 3eydoux„az előzőket/erdélyi/ pedig relativoknako Cikke további részeiben a kisebbségi szerződések* sorolja fel„ A Kamara ratifikálta a Kellogg-paktumot 570 szóval 12 ellené ben/jelentik a 2,-i lapok

ö Paul-Boncour mint a külügyi kise bizottság aInökejnagyobb beszédben méltatta a paktum jelentőségét,, hangoztatva azonban azt is,hogy ezzel kapcsolatosan a döntőbíráskodást is fejleszteni kell. Ehhez elsősorban az kell,hogy az általános döntőbiráskodási aktát,amelyet nemrég dolgoztak ki Genfben, minél előbb ratifikálják az államok. Mert nem elég csak szerződóseket kötn: anélkül,hogy ratifikálnák őket-; így a fegyver-forgalomra vonatkozó s: szerződést csak Franciaország*Venezuela s Libéria ratifikálták; akkor,mikor pl„ a szentgotthárdi incidens előfordult

c De a döntőbíráskodás sem elégyha nincs hozzá erő,raely az itólet végrehajtását biztosítsa* Nemzetközi fegyveres erőt kell szervezni; ez majd az általános leszerelést is lehetővé teszi, Kárhoztatja a szövetségi szer ződéseket de viszont dicséri a Romániával,Jugoszláviával;.Lengyelországgal kötött szerződóseket,melyek a biztonságot garantálják* A leszerelést azonban nem a külön-szerződések, hanem az általános megegyezések fogják megvalósíthatni;ezért erre kell törekedni

s

aminő volt a genfi protokollum is.<^ Bria

nd a Kellogg-paktumot haladásnak mondja a béke utján,s ő Í3 a genfi protokollum meghiúsulását sajnáljí mert ha a protokollum megvalósul, ma már nincsenek nemzetközi probló> mák elintézetlenül.- Franciaország a leszerelés utján mindig elől járt. -hangoztatja Briand

s- aki a továbbiakban a Népszövetségnek politikai téren elért eredményeit fejti ki, többek között megemlékezve az optánsügyről is,. A Kellogg-paktum jelentőségét végeredményben abban a morális erőben látja* amelyet a nemzetközi közvélemény képvisel s a népek lelkiismeretétől reméli a háború mepakadálvozée**