Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

a csehszlovák néaazövtaégi liga elnftke a cseh nemzeti demokrata NáradiisA nyilatkozik a klsebbaégi kérdéarói 3 többek között ezeket mondjaÍ Jellemző, hogy ép azok az államok,, melyek a legtöbbet vétkeztek a kisebbségekkel szemben»mint Németország és Magyarországnak., állanak a legintenzívebben a kisebbségi Ügy mellett, Ebből erednek e két állam és az utódállamok közötti súrlódások* A többi állam a saját viszonyai szerint különböaő álláspontot foglal el ebben a kérdósben

3 Németország felszínre hozta most a kis eb be égi problémát, ép az az állam, mely minden kisebbségét asszimilálta és amely most éppen ugy nincs tekintettel a lengyel kisebbségekre és a lausehitzi szerbekre mint annak idején az eiszászi franciákára-. Ez a tény a német akciónak az Achilea-sarka* A csehszlovák népazövetségí delegációnak vezető gondolata csakia a következő lehet? A kisebbségek védelme nem mehet annyira, hogy az állam egységét veszélyeztesse. Min den kisebbségvédelemnek előfeltétele az, hogy ez a kisebbség lsyálie legyen ós tiszteletben tartsa az állam érdekeit- Azonkívül szőnyegre moat kerül/a kisebbségvédelem általánéaitásának kérdése is* Ami bennünket illetj a kisebbségvédelem terén nem fogunk tovább menni, csak áriig az megfelel az állam érdekeinek és más államok eljárásénak A bizton ság kérdése is foglalkoztatni fogja a tanácsülést és kétségtelen hegy a népszövetségi ligák legközelebbi madridi kongresszusán is élénk vi taanyagot fog szolgáltatni., A P.M.Eirlap /S«53/ Brabec nyilatkozatira megjegyzi, hogy az nagyon kevés nóvumot tartalmaa

c A múltra való hl vatkezás nem jogi álláspont, hanem csak ürea rabulisztika. A múltban nem voltak semmiféle nemzetközi kisebbségvédelmi szerződések, tehet nem is léteztek uj értelemben vett kisebbségvédelmi kötelezettségek As utódállamokat ellenben ilyenek kötik s Így rendkívül különös in terpretéoiója a kisebbségvédelemnek az, aradkor Brabeo kijelantlA hogy A»»«*

:

> ÍI:ÍW l i:ví*ITÁa A J