Lapszemle, 1929. február
1929-02-24 [1347]
ban az e s stb ei fogoak mcssz efflenŐ indi tványokat élőt erj észt eni * * Reggel ** párisi jdentÓ3e szerint a francia lapok hárem napig hallattak Üandarand kisebbségi javaslatáról, mig végre az "Oeuvre" kipattantotta, és azt irja, hogy Briand dl en javaslatot dolgoz ki. A "RggeS* párisi tudósi tája szerint a Brj ajnd-fél_e javaslat nem egységes megállapítást fog tartalmazni arra nézve hqggrmit tehenek a kisebbségbe rédelmére hanem bizonyos zónákra osztja fi fóir*" pát és ezekben es étről - es etr e más ós más eljárást fog alkalmazni. Az ö ssz es vasárnapi 1 apok 1 ondoni j d enté s nyomán i am ert etik tilson HarrisnaK az angol Népszövetségi unió főtitkárának a "Wall on" hasábjain megj d ent cikkét, amely & kisebbségi problémákkal fog lalkozva megállapítja hogy a békeszerződések nem oldották meg a kisebbségi kérdési, mert politikai és földrajzi eltolódásokat eredménye* tek Ami endig nyugaton hozott hajt most kdeten tárna szt nagy nehézségeket s vagy a német,-1 engyd- vagy a magyar-remán batáron bukkan fel. Ezek a ki sebbségek saját jószántukbÓl kerültek idegen uralta alá* *v Népszó'vétség mindeddig túlságosan könnyen vette ez irányú f* » ldősségét és nem mériegd te hogy ezek a bajok d is mérgesedhetnie. A kisebbségi gs-rajiá asz érző dás ek papiroson maradta* és igy nem minden ki sebbsóg élheti, bdenagát az uj hdyzetbe íuásrészt az Ut etd kormányok rosszindulatból vagy tudatlanságból az üldözöm, ós erőszakos asszimiláció politikájátkövetik. Az ilyen politika kergeti irredentába az uj kisebbségek et «z ek et a veszélye et k ell ette a Népszövetségnek dbáritani. Ha az érdéiyi magyarok Budapesttől és nem Genftől várnak segítséget akkor a kisebbségi kórdós ngy nemzetközi ©U enségeakedósaé fajulhat d a kisebbsági sz érződéséknek éppen az az értéke, bogy a kisebbségek védőmét nemzetközi feladattá tették. s a ,1rtos a Népszövetség nem akar jayitam rendsz árén, & cikk melegen ajánlja, hogy állandó kisebteégi m b^zpttságpt>_szervezzeuefc a Ifépszö vétség mdló
