Lapszemle, 1929. február

1929-02-18 [1347]

Genf számára. Igy itéli meg a .főihivatalos Deutsche üiplomatisch­Politische Korrespondenz is Grazynski vajda eljárásának varsói he­lyeslését, amennyiben a következőket irja: "Az Ulitz ellenes eljárás még akkor is, ha sikerülne neki a lengyel biróságok előtt az állító­lagos terhelC levél hamisításának a bizonyítása, kétségtelenül elég soká lesz elhúzható, és Lengyelország ezzel plattformot teremt magá­nak, hogy a maga részérói a népszövetségi tanács előtt megkísérelje annak bizonyítását, hogy a felsósziléziai német kisebbségek államel­lenes politikát űznek." Persze ez sajátságos előgyakorlat a Lengyel­ország által bejelentett azon szándék magvalósításához, hogy a vita­alap a kisebbségi politika általásos problémájáról Genfben kiszéle­sittessék - mondja a kőnyomatos. Hogy egy ilyen eljárás nem épén al­kalmas arra, hogy alátámassza a német-lengyel viszony megjavítására irányuló kívánságot, mely a határon innen megvan és többszörös formá­ban bizonyíttatott, azt nem kell külön hangsúlyozni, - A Deutscher Volksbundnak a népszövetséghez intézett tiltakozó táviratát ismerteti a Frankf. Ztg. /15-1Z2/ beutheni távirata, amely szerint a Volkshund Ulitz letartóztatása ellen tiltakozván a letartóztatásban teljesen törvényellenes és önkényes intézkedést lát, amely a német kisebbséget a Volksbundban megnyilatkozott kulturális intézményéhen tiltja és egy­ben a német kisebbség hozzátartozóival szemben való különleges bánás­módot képez és ellenkezik a genfi egyezmény rendelkezéseivel. A nép­szövetségi tanács kéretik, hogy tegyen intézkedéseket, hogy Ulitzot a fogságból kiengedjék. A szabadlábrahelyezés után egy népszövetségi biztost bízzanak meg a további elírás vizsgálatával. A Volksbund petíciója a Prankf. Ztg. /15-122/ genfi Wolff-távirata szerint a nép­szövetség főtitkárságában meglepetést keltett. A kisebbsági kérdésben küszöbönálló tanácsvita atmoszférájának aggályos kiélésitését kell

Next

/
Thumbnails
Contents