Lapszemle, 1929. február
1929-02-18 [1347]
benne látni, melyről fel lehetett tételezni, hogy egy elvi vita nívóján fog mozogni. A Prankf. Ztg. A5-123/ genfi távirata szerint Drummond főtitkár a Volksbund táviratát azonnal közölte a népszövetségi tanács összes tagjaival és ideiglenesen a március 4.-Í tanácsülés napirendjére tűzte. Az általános benyomás, melyet genfi politikai körökben nyernek,az, hogy a lengyel kormány és alantas szervei Pelsősziléziában nagyfokú idegesség állapotában kell hogy legyenek, melyet aligha lehet egy jó lelkiismeret jeleinek magyarázni. A Voss. Ztg. /15-78/ boroszlói értesülései szerint a lengyel kormány a vajdasági tanácsot is fel fogja oszlatni és egy tizenhárom tagból álló biztosságot fog az ügyek intézésére kinevezni. ügy a Prankf. Ztg. /14-121/, valamint a Voss. Ztg. A578/ varsói levele zCi jelentik, hogy a Sejm külügyi bizottságéban ftill német kisebbsági képviselő beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy a történelem és az irodalom bizonyítják, hogy Németországon Lengyelország ellen semmiképen sem uralkodott egyoldalú gyűlölet. Igazságtalanság a háború megszállási igazgatásának a bűneivel a német népet terhelni. A német kisebbség hozzátartozói jó lengyel állampolgárok akarnak lenni, azonban nem akarják magukat nemzetiségüktől megfoszttatni. Ezzel nem akarnak egyebet, mint a lengyel kisebbság hozzátartozói Németországon. Az illojalitás szemrehányása a lengyelországi németek számára fájdalmas. Ha a külügyminiszter a kisebbségi kérdést mint a német-lengyel megegyezés akadályát említette, ugy ez nem felel meg a német kisebbség felfogásának, mely inkább kapcsolatot akar létesíteni Németország és Lengyelország között. Egy kereskedelmi szerződés megkötése mindkét ország számára életszükséglet. Becker porosz kultuszminiszter a német művészetet és