Lapszemle, 1929. február

1929-02-18 [1347]

sághoz ilyen nyilatkozatot juttat el, amely közben a Kellogg-paktumnak az európai keleti államokban való életbeléptetéséről szóló szerződésnek Moszkvában törtint aláírása után elsősorban a szovjetkormány címére intézettnek tekinthető. A Voss. Ztg. /15-78/ brüsszeli távirata jelenti, hogy a népszövetségi Ligák Világszövetségének kisebbségi bizottsága egyhan* gulsg elfogadta a holland Népszövetsági Ligának azt a javaslatát, amely azt kívánja, hogy a népszövétségnél_tanulmányozó bizottságot állítsanak fel a kisebbségi kérdés számára. A javaslatot Stronski képviselő vezetésével a lengyel delegátusok is támogatták. A felsősziléziai Sejm feloszlatása és a kattowitzi Deutscher Volksbund igazgatójának, a mentelmi jogától megfosztott JJlitz kójgvisc^ j lőnek letartóztatása a Prankf. Ztg. /15-122/ berlini

w

táv^ata_szerin Berlinben nem tekinthető abszolút belpolitikai ügynek, amely nem érinti a német politikát. Zaleskinek luganoi fallépéséből azt lehetett feltételezni, hegy Ulitz hazaárulása kétségtelenül meg van állapítva. Azonban a Sejm azzal utasította vissza mentelmi jogának felfüggesztését, hogy az a levél,amellyel Ulitz a német kisebbség egyik katonaköteles hozzátartozóját a szökésnél támogatta volna, valószínűleg hamicitvány. Még az ügyészség is elismerte, hogy azt a bizonyos levelet a "hírszolgálat'' utján kapta. Ezzel persze a kisebbségi problémának a jövő tanácsülésen való megvitatásánál nem lehetne sokra menni. Milyen erősei igyekszik Lengyelország már most befolyást gyakorolni erre a vitára, azt Zaleskinek a lengyel Sejm külügyi bizottsága előtt ismételve tett nyilatkozatai és a Lengyelország részéről Londonban és más fuvarosokban történt démarehe bizonyítják. Ebbe a sorozatba láncszemként nagyon jól beleillik az, hogy Ulitz ellen a tanácsülésszak előtt indítanak eljárást - mert ugyanis annak ere ön-ínyé tel anyagot várnak c^Oj/j