Lapszemle, 1929. február

1929-02-18 [1347]

KÜLPOLITIKA, A Berl. Tagebi. /15-79/ párisi levelezője közli, hogy a Jii\T3£~^^ az a

l

a

*t m

ig a szakértők tanácskoznak, Berlinben _a_ német kpj^iy^Js a Sfco^^ tár^

T

£lások__ fogiak kezidődnij... oímel^JL±!?i^JiölL^JÍ^L^i.Sár vei foglalkoznának, Ehez az információhoz a Berl. Tagebi. /15-79/ egyelőre csak azt jegyzi meg, hogy annak tartalma az egyoldalú francia álláspontot tükrözi vissza a kiürítési kérdésben,, A német felfogás, mint ez a francia kormánynak és a szövetséges kormányoknak ismeretes, a Rajnavidék teljes kiüritésát mint jól szerzett jogot követeli. A német nagykövet Briand külügyminiszterrel folytatott legutóbbi megbeszélésén uiból rámutatott arra a mély csalódásra, amelyet a kiürítés elhalasztása az egész német népben keltett. A L*Oeuvre megjegyzéseinek formulázása arra enged következtetni, hogy a francia kormány kezdi észrevenni, hogy milyen nagy volt az a lélektani hiba, melyet kiürítési politikájával elkövetett. Talán a szövetséges kormányok sürgetései segédkeztek ebben a felismerésben. "Románia fontos ^keléjp^e^' címen közli a Frankf. .Ztg. /16i^levele 20jenek azt a táviratát, mely hírül adja, hogy a román kormány a népszövetségi titkársággal az összes kormányosksl való közlés végett tudatja, hogy hajlanjió_az_ö^^ népszö vetségi tagok vagy nem, a legutóbbi népszövetségi gyülekezet mintaszerződései szerint _ megnemtárnadásésjlöntőbiJósági^sse rz^dé3ek01 kötni. Ezek között van a népszövetségnek a há'boru elkerülésőre szolgáló eszközeinek megerősítéséről német javaslatra kidolgozott mintaszerződés is. A román kormíny - úgymond - az első, mely a népszövetségi titkár-