Lapszemle, 1929. február

1929-02-11 [1347]

szeg fejében annyit ajánlanak fel, mint amennyi jövedelmet a román posta jelenleg nyújt az államnak A volt ellenséges alattvalók vagyona tárgyában a Nagyvárad 10-32 Rador táviratot közölj melyszerint a berlini német-román egyezmény értelmében a pénzügyminisztérium mentesítette a zárlat alól a német állampolgárok romániai vagyonát A magyar és o.sztrák alattvalók vagyonának liquidálása tovább tart

: A bulgár polgárok vagyonának liquidálása viszont a mostani szófiai tárgyalások eredményétől függ.

:

. A bulgár-román tárgyalásokra nézve a Dimineata-. 10-7961 jelenti ,hogy a román kormány újabb ajánlatot tett a bulgár kormánynak, a• mely szerint hajlandó a Románia javára Bulgária részéről megállapított kártérítési összeget leszállítani , ha a bulgár kormány ennek ellenében kivánt mértékben leszállítja a román petróleum, gabonanemüek és só vámját,, /A Dimineata szerint a román kormány ebben az esetben a 235 millió kártérítési összeget hajlandó leszállítani 85 millióra. Tekintve, hogy a számok között ily óriási különbözet van, kérdés t nem sajtóhiba-e ez?/ Stresemann népkisebbségi indítványáról cikkezik a Viitorul 9-6296, Stresemann lépésének inditóokát voltakép az képezi, hogy Németország Lengyelországra rá akart kényszeríteni egy kivételes kisebbségi uralmat a sziléziai németség javára, minthogy azonban Zalesky nem ijedt meg Stresemann fenyegető öklétől., a német külügyminiszter arra az" egyáltalán nem bölcs álláspontra helyezkedett, hogy kérte az egész kisebbségi problémának Genfben való megvitatását, Hogy milyen oktalanságot csinált ezzel Stresemann, azt eléggé bizonyítják azok a feleletek, amiket erre azon államoktól kapott, ahol kisebbségek élnek, .Elvégre maga StreBemann is egy olyan országot képvisel , amely nem dicsekedhet a maga kisebbségi politikájával, Egyébként pedig a kisebbségi kérdést már megoldották nemzé-közL egyezmények > ezeket pedig nem módosíthatják genfi tanácskozások