Lapszemle, 1929. február

1929-02-11 [1347]

csupán azért, mert Stresemann igy akarja- Mindenesetre fel kell tételezni, hogy a német külügyminiszter Genfben bölcsebb lesz majd^mint volt Lvganoban és le fog mondani a maga fenyegetődzéseir51, amelyeknek különben sincsen már visszhangjuk,mint volt valamikor a német fenyegetőzéseknek. Az Adeverul 8-13844-ben Liviu P,Nasta is megint ujabb cikket ereszt meg a kérdésben, Nasta szerint Stresemann rossz szolgálatot tenne a kisebbségeknek, ha végig követelné a nemzetközi ellenőrzés szigorítását., Elvégre már bebizonyosodott, hogy a bosszantó ellenőrzés kijátszására számtalan eszköz van, A kisebbségek kérdése csakis jóakarattal és a belső béke utján oldhatók meg, A nemzetközi ellenőrzés, bárrailyen éber lenne is, nem hozhatja meg az óhajtott eredményeket, hanem csak el fogja mérgesíteni a helyzetet és alkalmatfog adni a kisebbségeknek arra, hogy másféle eálokra használják fel agitációjukat, mint ahogyan ezt pld., Budapest teszi már 10 év 6ta„ Magyarország, «««««« m mm mm «• mmm • **••» m Bethlen miniszterelnök reviziós beszédjéről, melyet Pakots képviselőházi interpellációjára mondott, Rador távirat alakjában tudósit a bukaresti lapok közül a Cuvantul 19-1366 és Dreptatea 9-399, A budapesti lapok romániai kolportázsáról folytatott beszélgatést Vajda belügyminiszterrel az Ellenzék 10"32 munkatársa Kolozsvárott a nemzeti parasztpárti ifjúságnak, a Ohemarea nevü egyesületnek a bálján. Voltakép a belügyminiszter kérte ki a magyar kisebbségi ujságiró véleményét , hogy t,i

fl tényleg konkurálnak-e a pesti lapok az erdélyi magyar lapokkal s hogy beengedje-e Romániába az Estet? A magyar ujságiró azzal felelt, hogy a sajtószabadság elve feltétlenül megkívánja ezt, különben is a pesti lapok beengedése egyike a legpolitikusabb bukaresti intézkedések-