Lapszemle, 1929. január

1929-01-18 [1346]

l KÜLPOLITIKA. gL Zaleski lengyel külügyminiszternek a parlament külügyi bizottságában e hó lb.-én tartott egyórás beszédét a legtöbb lap bo kivonatban ismerteti és kommentálja. A °,ermani a/l 6-25/ varsói levelezője szerint a beszéd nem mutatott uj gyakorlati szempontokat a lengyel külpolitikában, mégis egy tekintetben kellemos meglepetést képeztek Zaleski fejtegetései az ezúttal kifogástalan és igen mérsékelt hangnemükben. Nem tagaűiató, hogy Zaleski különös tekentettel legutóbbi támadókedvü interjújára vázolta sokkal nyugodtabb szavakkal a németlengyel helyzetet. Másrészt azonban ezek a fejtegetések azt bizon.itjak, jiogy Zaleski szükségét látja Németországgal szemoen eddig követett politikáját igazolni. Ha Németországra tolja az okát annak, hogy pillanatnyilag kiélesedett a kölcsönös viszony, akkor saját kijelentései cáfolják Öt meg. A német-lengyel szomszédos viszony javulásának előfeltétele valamivel több lengyel önfelismerés lenne.- Igen éles módon kej^ki "Lengyel íennhéjazas n ós "Zale.ki külügyminiszter tovább hazudik n cimen a nagynémet Deutsche Tagesztg. /16-26/ a lengyel külügymifli -Szter beiszáde ellen. Mindenek el itt azt válaszolja Zaleakinek, hogy hiába fog várni arra, hogy Németország lemondjon keleti határa megváltoztatásának igényéről. De szükségét érezte Zaleski annak is, hogy a lengyelországi német kisebbségekről beszéljen, ügylátszik nem elégszik meg a luganoi kudarccal. Az a legújabb állitása, hogy a Németországon levő lengyei kisebbség inkább efrösebb és megkozelitöleg sem bir azokkal a jogokkal és szab ad súgókkal, mint a lengyel területen levő németek, szemérmetlen hazugság, amellyel Lengyelország külügyminisztere ugylátszk a valódi viszonyoknak számos országban való hiányos ismeretére spekulál