Lapszemle, 1929. január

1929-01-18 [1346]

Van orcája átsiklani azon messzemenő jogok felett, amelyet az uj porosz kisebbségi torvény épen a lengyel ki seoősegeknek biztosit, olyan jogok lelett, amelyekkel ilyen mértékben a világnak egyetlen kisebbsége sem bír. - Á Franki.Ztg. /16-42/ vezércikkében azt irja, hogy ezúttal sokkal mérsékeltebb volt Zaleski a formában, azonban egyben sajnálkozni kell alelett, hogy tárgyi fejtegetései ép oly kevéssé látszanak indokoltaknak, mint az előbbiek. Ugylátszik azt célozza, hogy í'elíogásának helyességéről győzze meg a német közvéleményt, azonban ezt aligha íogja elérni, inert a dolgok felfogása az ö részéről nem áll összhangban a tényekkel. Az a körülmény sem látszik a miniszter allitásai megerősítésének, hogy öt a lengyel nemzeti demokrata sajtó megtámadja azért, mert töboek kőzött azt is mondotta, hogy nincsen kifogása a fiajna vidéknek Franciaország által való korábbi kiürítése ellen. Nem képzelhető el egykönnyen, hogy a lengyel miniszter jóhiszeműen tette azt a kijelentést, hogy a német kisebbségnek Lengyelországon jobb dolga van mint megforditva a lengyel kisebbségnek Németországban. - A Franki. Ztg. /17-43/ berlini magántávitata helyreigazításokat közöl Zaleski beszédéhez, k Zaleski által felpanaszolfreviziós propaganda" semmiképen sem egy külön propaganda müve és annál termeszetesebo, hogy a szokatlan határrendezés által előidézett viszonyokat tárgy-alják, mert hisz a versaillesi szerződés nyitva hagyja az utat a békés revizióhoz. Zaleskinek az az elvárása, hogy a kisebbségi kérdésnek Streseinaun kezdeményezésére a Népszövetség előtt való tárgyalása nem í'og a lengyelországi kisebbségekre szoritkozni, sehogy sincs ellentétben azzal, mit Németország vái egy ilyen vitától. A közlemény a lengyei kisebbségnek Németországban való helyzetének rendezését példásnak mondja, amel^ egyébként olyan kisebbségnek szolgál javára, amely csak fél olyan erős, mint a német kisebbség Lengyelországban.