Lapszemle, 1929. január
1929-01-17 [1346]
A Temps 14, vezércikke az uj délszláv rezsimmel foglalkozik s megállapítja,hogy minden jel arra mutat,hogy az ország bisik a királyban,aki a helyzetnek teljesen ura* Hangsúlyozza a Temps .hogy a délszláv eseményeit nem lehet a rendes politika elvei és módszerei szerint megítélni,mert itt egy precedens nélküli esetről van sző s Csak az a kérdésj>hogy az uj rezsim valóban megoldja-e a nemzeti válságot s főleg,hogy meddig tart az uj rezsim . ^Italában az a felfogás,hogy az országban mindenki bizik Sándorban s rája bizzák,milyen eszközöket választ az ország megmentésére, s nem kételkednek abban,hogy mihelyt ezt a nagy célt elérte, a király magától állitja helyre az alkotmányos ságot, A Temps szerint a diktatúráért épugy mint Spanyolországba^ a politikai pártoknak a nemzet ellen elkövetett hibáit kell okolni ; nem meglepő hát,ha aaga a nép bizik a király vállalkozásában. Csak ha azt kellene észrevenni,hogy a király fedezete alatt bizonyos körök egyedül saját hasznukra szeretnék meghosszabbítani a diktatúrát; kell* ne bonyodalmaktól tartani,; Remélhető azonban,hogy ezt a veszélyt Jugoszláviában 8lkerülik ü Erre mutatnak Zsifkovics nyilatkozatai melyekről azonban majd a tapasztalatok mutatják meg, mennyiben fedik a valóságot Az u;j kormány munkája nehéz.alkotmányos keretekben kell biztosítani szerbek és horvátok teljes egyenlőségben való együttműködősét s A Jugoszláviából érkező hirek természetszerűleg ellentmondók, Macsek és Pribic3evics ugy látszik, az uj rezsimmel szembe akarnak helyezkedni, azonban semmi sem bizonyítja azt,mintha a nép tömegei követni akarnák őket ezen a téren,,. Ténynek tekinthető,hogy a tömegek biznak a királyban s tőle remélik a helyzet tisztázását,hacsak a katonai körök meg nesa próbállak . ORSZÁGOS LEVÉLTAR
