Lapszemle, 1929. január

1929-01-17 [1346]

előkészítésében,melyben a szerb militaristák nagy szerepet játszottak* Nem valami megnyugtató dolog azt látni,]£>gy ugyanezek a szerb militaris ták most hatalomra kerülnek* Azonkivül Jugoszlávia nemzetközi helyzete sem valami könnyű, a revanséhes Magyarország é a terjeszkedni kívánó Olaszország között.Vigyáznia kall,nehogy a fogó két karja összeroppantsa! Mussolini eddig ia sokszor kihivoan viselkedett Jugoszláviával szemben.; csakhogy eddig Belgrádban óvatos,megfontolt emberek kormányoztak,mig most ép az ellenkezője áll fenn«Ha a Fehér Kéz, mely szembeszállott a hatalmas Hármas-szövetséggel, ki akarna kezdeni Olaszországgal-- ebből katasztrófa lenne«Kórdés,hogy Sándor nem hagyja-e magát elsodortatni a kamari la által, 3 kérdés,hogy ha a diktatúra nem tudva megoldani a horvát-szerb kórdóst, nem akarja-e a nemzeti egységet egy külső háború rán megvalósitani? Ha ezek a feltevések bebizonyulnának, Franciaország ezekre a veszélyes utakra nem követhetné szővetségesótc; - Ugyanezt a konklúziót vonja le a Volonté jan, 14* cikke figyelmeztetve Jugoszláviát ,hogy ha belső nehézségeiről külső nacionalista politikával akarná elterelni a figyelmet, tudja meg,hogy ily esetben Franciaország támogatására nem számithat, A cikk az előzőkben azt is leszögezi,hogy Zsifkovics és társai személyében olyanok kerültek kormányra, akik részben felelősek a világhálóm kitöréséért, Magyarország. Utódállamok., Apponyi gróf berlini útjával s ottani előadásával foglalkozik a Temps 15, budapesti levelezője Le Go. A cikk szerint apponyi nem annyira propagandát akart csinálni Be linben,mint inkább közvetitő szerepet„ utal a cikkiró arra,hogy Magyarország és Nómetorsz^ között Z kérdés okoz feszültséget- a kereskedelmi egyezmény ós az Anschluss ügye^ Apponyi nem fél az 4nschlusstől, mint azt a Germaniában megjelent nyilatkozatában is mondja, A gazdasági magyar-német ellentétről Apponyi