Lapszemle, 1929. január

1929-01-16 [1346]

mindazt, ami 1918-ban a nemzetet forradalomba sodorta.. Nekünk óvakodnunk kella tüztól, amely már egyszer megégetett* A sajtóreform ellen annak ismerete nélkül megindult kritika tehát nem jóhiszemű és akik ezt csinálják jobban ragaszkodnak a sajtószabadsággal való visszaélés 1 ehetőségéhez, mint magához a sajtószabadsághoz. Rimatat hogy előkészítés alatt van a gyülekezési és egyesülési jogra vonatkozó törvényjavaslat is és itt is szem előtt tartjuk, hogy eltöressenek azok a béklyók, amelyeket a kivételes hatalom rakott rá a szabadságjogokra do gondoskodunk kell arról is, hogy e jogokkal ne lehessen visszaélni»Ne felejtsük, hogy mi ugy ólnük ebben a csonkaországban, mint egy évszázad aLőtt Piemont lakói a kis Piemontban, ugy élünk mint egy körülzáA városban, amelynek lakóinak vigyázniok kell, hogy egyetlen ballépést se kövessenek el. A szabadság ilyen viszonyok között szükséges és elkerülhet eti en addg a mértékig amig a rend, f qgyel em és az ország érdeke ezt lehetővé teszik* A legfőbb törvényt kell szem dőtt tartani, amelyet !*5ma ugy határozott meg* Salus rei publicai suprenalex. Bethlen gróf miniszterelnök beszédét a sajtó élénken kommentálja; ' A "Pester Lloyd" azt irja, hogy joggal mondhatja Bethlen gróf miniszterelnök]' hogy külpolitikánk céljaink elórésóben

a

döntti És joggal mutathat rá külpolitikai erednónyeinkre, hogy Mussolini jogaink mellét már kétszer nyilatkozott, hogy Franciaországgal szemben helyze-: tünk lényegesen javult, hogy Lengyelországgal és Törökországgal kötött baráti szerződéseink a nemzeMözi politika szempontjából is értéket képviselnie a a0

gy szomszédainkkal annyira jutottunk, hogy leülhetünk a megegyezést keres6 konferenciák asztalához. A f elvilágositó munkánaknwesak szimpátia 1 esz az eredménye, de aktiv tánogatása is annak a rsióiynek, hogy törekvéseink valóra válnak. A belpolitikárak harmonikusan kéLl külpolitikai céljainkhoz simulni. A nemzeti aspirá4 -Vi^utébcín nm Iáiét sül entót az országban, ez persze nem jer