Lapszemle, 1929. január

1929-01-16 [1346]

lenn azt, hogy a Kormány t, evettenysegst K n tlka nem erhéli sct mint Bethlen gróf mondta, a jóhiszemű* kritikára szükség is vai de az 1* gyen tárgyilagos, ne robbanjon ki gyűlöl étben és. tartsa szem.előtt, hogy a cél órdécóben az erőknek együtt kell maradniok,

; A türelmetlenség veszedelmes. A vád, hogy a kormány a revizió kérdését nem vetette fel, korai. A magyar kérdás abban a stádiumban van, amelyben az olasz probléma 100 év előtt és a történelmi fejlődés azt az utat ! jelöli meg mindig, amelyet Piemont követett legyen m est erünk Cavour. A miniszterelnök beszédje, mondja a "P.Lloyd", hivó szózat a nemzet lelkiismeretéhez,; amelyben óvja a hamis próféták tól^ akik politikai szenvedélyből, vagy rövidlátásból, vagy hiányos itélókópessógük miatt könnyen elérhetőnek gondolják azt arait csak 1 ankadatlan munka ós erős akarattal lehet elérni. A külföld előtt B

Q

thlengróf miniszterelnök beszéde dokumentálja, hogy a magyar nemzet önbizalma rendi thetétlen történelmi hivatottságában hogy Trianon dacára is bizik csilláéiban,, amelyet most bár felhő takar, de ez a felhő el oszlik, ha, a nemzet csüggedés ós késedelem nélkül tovább hal ad azon az uton,amelyet B

3

thlen jelölt meg számára. A "Pesti Hirlap" rámutat, hogy Bethlen a magyar Píemontnak* a bókeszerzólSslk remizi ójának ós a nemzii egység hel yreállitásánk szempontjából tagi al ta mindazokat a külpolitikai ós belppli tikai. kérdéseket, amelyek ma a közvél emónyt foglalkoztatják Ós rámutatott, hogy Magarnrszág ól étének egyetl en tengelye van a revizió kó rdése , minden eg)ób csak másodrangú kérdés. am évnek fontosságát aszerint kell megitólni, hogy elősegiti vagy késlelteti és akááyozza amagyar r menyek telj esi tó sét. üddig a pontig f enntartás nélkül egyetért ^ethlen gróf mai beszédével hibájának ós fogyatkozásának tartja azonban túlságos, érzek enységa t a kritikával szemben* A "P,Hirlap" szerint nem káros és nm romboló kritika az* amely a kornányt a magj®.r