Lapszemle, 1929. január

1929-01-14 [1346]

ti Hirl ap" a"Pesti Hiiiap"* a "Magjarság'á "Pesti Napló" a "Pester Lioyd\ Közlik a washingtoni j el en test, hogy a szenátusnak a Kellogg-_ paktumról folytatott vitája során Reed szenátor Borah szenátor ós Robinson szenátor nagyjelentőségű kijelentéseket tettek, amelyek sze rint a Kdlogg-paktun inkább dómozditjaj semmint gátolja a békeszerződések békés revízióját ás nem áll útjában ahatárok békés megváltoztatásán ac, Reed szenátor vetette fel a kérdést, hogy a KéLlogg-paktumnac, vájjon az lehet-e a következménye, hogy fenntartja a status quot és stabilizál ja a m&i határokat. Szeretné ismerni a szenátus vé1 erényét afelől, hogy a szerződésnek lehet*© ilyen hatást tulajdonítani. Borah szenátor a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijel enti, hogy a Kellogg-szerződós kizárja, hogy valamelyik aláiró hatalom a háború eszközéhez forduljon, abból a célból, hogy megváltoztassa határait vagy pedig helyzetében más vál tozást provokáljon, A szerződósnec előreláthatólag az a hatása lesz, hogy a határai \ral vagy hely zetóvel elég ed eti en nemz et él etf altétel einek korrigálás át békés eszKözökkel, a köz vélemény megszervezésével, az erkölcsi érzés felkdtésóvei, vagy báim el y más hasonló eszközökkel igyekszik elérni, amely a békés kerethez tartozik. Hzek a raödsserek szabadon használhatók a Kellogg- szerződés radlett.Itt aztán meg»liti

& hogy Európa valamennyi kis nemzete sietve csatlakozott a szerződéshez s azt hiszi hogy ebben a maguk nagy reménységét látják. Reed szenátor ismételten haagoztatta

5 hogy a világ minden részében ellentétek állnak fenn a határkérdésekben, sok esetben a határokat szerződésekben állapították meg és több jegyzékben ós hozzájárulásban, amellyel a nemzetek a Kellogg-faktumot aL fogadták* fel volt emjitve egyik-másik békeszerződés, amelyben tenni keliene valamit a határokkal. Kérdezi megvan-e a Kalloggpaktuahos csati akozó valamdyik félnek a teljes szabadsága arra hogy b&kés, eszközökkel iparkodjék megváltoztatni a határokat, vajjjy azt a