Lapszemle, 1929. január
1929-01-14 [1346]
szerződést, amely határai t rae^Lll api tja, Borah szenátor ujai* felszólalásában hangoztatta* hogy véleménye szerint semná olyan nincs a Keliogg-p*tanban és a j egy zekékben, esni megakadályozna agy aláiró hatalmat abban .hogy békés eszközökkel igyekezzék határait kiigazítani s vagy ~ mz ~ jogainoz jutni, p ee< j szenátor köszönetet mond B or ah/f el világos itásaiórt. Robinson szenátor megj egyzi, hogy sohasem hallotta, hogy valaki a Kellqg-Mftumot abból a célból hozta volna létre, hogy megakadályozz* a haláloknak kölcsönös megegyezés, vagy diplomáciai tárgyalás rf vsgy más békés eszközök által történő kiigazítását* Szerinte ilyen békés esskbz pl., a döntőbíróság. Reed szenátor végül rámutat arra, hogy Európában mégis az gondolat uralkodik ós a hatánn egál lapító szerződések is olyan formában van megfogalmasva^mintha ez©k a szerződés ek órint-etel őek volnának, pz_tel jefen ab szúrd gondol at és ezért szükségesnek tartotta hogy felvetett kérdéseit és az arra adott felél etek a kongresszus naplójában mogorökitt ess ének* _ A békerevizió kérdésében egyébként Szabó László dr„ a "Pesti Napló" vasárnapi számának 14-ik"oldalán rámutat, hogy Wilson 14""pontja-* nak eredeti tervezetének 3-ik cikkelye garantálta a hátaimác foggetl enségá t ós területi integritását* azonban olyan magyarázatokkal., amelyek a háborúban vesztes népeket nem szolgáltatták volna ki örök időkre ellenfel síknak ós határozott formában írja f hogy "a hatalmak a területi integritást ugy értik, hogy a területi heiyesbbi tések 1 ehetségesek 1 es nek á ha a jövőben szükségesnek mutatkozna IWMIJ- azon az alapon,hogy vál toznak a faji viszonyok és aspirációk, vagy a mai szociális ós politikai viszonyok, 15 í&mutat, hogy ezek igen tág kifej esésak s nemcsak akkor teszik 1 ehetővé a határok uj megáll api tását, ha a 1 áosság számaránya faji szempontból mqgváltozik, hansn akkor is, ha valamely faj KÓnysz Taségből ugyan belenyugszik a bék esz erzédósbe, de később aspirációi megváltoznak ós más államkeretben akarnak érvényesülni* Mindez ékoen a kémesekben a népek önrendelkezési je*& a döntő. Kétségtől m teORSZÁGOS ICt/tiun
