Lapszemle, 1929. január

1929-01-09 [1346]

megmutatta az simult bosszú évek alatt. Ha ma autokratának kiált ja ki magát nea személyes nagyravágyásból teszi ezt,hanem a szükség kikerülhetetlen kény szaré alatt« W .Martin utáL arra, hogy lapját igazán nem lehat díktat ra-bar tsággal vádolni,de azt viszont el kellismerni.hogy a demokrácia csak annyit ér,amennyit az illető nép ór

s

s az autokrácia annyit,amennyit az uralkodonKorunk nagy hibája volt* hogy a demokráciát akarták alkalmazni minden népre

n tekintet nélkül fejlődésükre s feulturájukra

tí

.8zt a hibát fokozta még Délszláviában a2£ a talán még súlyosabb hiba,hogy az országot egy centralizált parlamenti rendzsert honosítottak meg

8

a francia alkotmány szolgai utánzásával,, aminél alkalmatlanabbat elképzelni történelmi sem lehet Délszláv iára nézve

;

, tekintettel az ország tradícióira a faji összetételére.^ikor a király ezt az alkotmányt eltörölte, törölte el, voltakópen csak azt isiiss,mit a tények már életképtelennek mutattak

!: Amellett a király minden lehetséges parlamenti kombinációt megpróbált, s valamennyi tehetetlennek bizonyulta Szkupcsina már semmit és snekit nem képviselt. Remélni kell,hogy a király elég bölcs ahhoz,hogy belássa,hogy az autokrácia csak momentán és átmeneti rendszer lehet 9 mert sokáig nem kormányozhat minden népképvi selet nélküli Nagy erőfeszítés ksllett ahhoz,hogy ezt a szerencsét len országot kiemeljék a kátyúból,mert az 1918,-i remények csak egy tragikus félreértéshez vésettek. Az uj kormány egyébként sokká inkább képviseli az országot,mint a SzkupGsiaa* Amellett a király mellett van a közvélemény,s a hadsereg, óikere nem biztos ugyan

p da lehetséges* De vigyáznia kell ,hog? ne essen diktatúrája a mili tarizmus hibájába, mert ©s volna a legnagyobb veszély számára .„.Ha Sándor tisztjei kézéi közé kerül,k rmányzása rövidé lető lesz,mint összes elődjeié .akik autokraták voltak,, annyi bizonyos,hogy Sándo. bátor emberemért most nyiltan kiáll a barrikádra olyan országban.