Lapszemle, 1929. január

1929-01-25 [1346]

azt a politikai önkormányzatot,melyet Horvátország a volt Monarchiában élvezetti Részletesen ismerteti ezután a szerző a horvát magyar kapcsolatok történetét elkezdve Horvátországnak 1102-ben a Magyar Birodalomba való végleges bekebelezésétől , egészen az 1867.-i kiegyezésig,illetve az 1868,-i törvényig.amely Horvátországnak rendkívül messzemenő autonómiát biztositott,Kifeiti ennek az autonómiának az alkotóelemeit,szervezetét.megjegyezve, hogy Ferenc-Ferdinánd trónörökös korában azzal a tervvel foglalkozott,hogy ezt az önkormányzatot még jobban kiszólesitLValószi nüleg ez lehetett az oka meggyilkolásának is,mert a szerbek tudták, hogy ha terve megvalósulna, a horvátok többé sohasem Volnána hajlandók a szerbekkel egyesülni;Az 1919

c-i eseraónyek negbeszéló se során emlékestet a szerzj arra,hogy a horvátok már a szerb csapatok megszállása alatt kellett hogy döntsenek hovatartozásukról. Miután pedig a horvát függetlenség érdekében az ^nten^e*al paktáló horvát politikusok semmit sem tettek,hanem inkább a szerbekkel való egyesülés útját egyengették, a horvát függetlenség nem valósult meg. Az 1921,-i vidovdani alkotmány azután Horvátországnak sokkal kevesebb szabadságot biztosított,mint amennyit a magyar uralom alatt élvezett,, kérdós.hogy a diktatúra mennyiben feja megvalósítani a horvát nemzeti törekvéseket* kérdés mik a király és az őt körülvevő katonák tervei, Magyarország állandó nagy érdeklődéssel kíséri a horvátországi eseményeket , de csak a legsovánebb magyarok ábrándoznak arról,hogy a dolgok régi rendje visszaállhat„Azok„akik józanul itólik meg a helyzetet,azt kívánják,hogy a horvát törekvések, a Ltorvát függetlenség a lehető legteljesebb mórtékben valósuljanak raeg,

;

Akik a helyzetet ismerik,tudják,hogy lehetetlen az

: hogy a horvátok hamarosan elszakadjanak a szerbektől. De tudják azt is,hogy a horvátok olyan fából vannak f«w ORSZÁGOS LEVÉLTAR lar~ K. szekció - ji/i»Q