Lapszemle, 1929. január
1929-01-25 [1346]
faragva,hogy előbb-utóbb kivívják maguknak az nkormányzatot f mert mág ha a szerbek sokáig ellenkeznének a horvát követelésekkel, a 3 szláv nép királysága nem lenne hosszuóletii. Ha a szerb nép vezetői hallgatnak a történelem tanitására^meg fognak egyezni a horvátokkal,ezzel a becsületes,dolgos,fej lett kultúrájú héppel„Ez végeredményben a magyar-juggezláv viszony megjavítására vezetne^ s megkönnyithetnó a magyar-jusgozláv megegyezést. A magyarok ugyanis joggal remáhetik,hogy a horvátok egy nap majd összekötő szerepet gs fognak játszani Magyarország ós Jugoszlávia között s e két állam közeledésén fognak dolgozni,amály két állam kölcsönösen egymásra van utalva, Jorga_Miklós nyilatkozott a magyar kisebbségek££Í_*J?É!?*íf _??:.~ Dan * A magyar és szász kisebbségek államhüségének megnyilatkozásával kapcsolatban utalt arra t milyen nagy különbség van az erdélyi ós a magyarországi magyarok között Romániává.! szemben tanúsított nagatartásukat illetően. Kezébe vette a Revue des Etudes Hongroises c, folyóirat egyik számát s ezt mondottad ez a francia nyelvű kiadaány ,melyet Eckhardt és Baranyay urak s erkesztenek, a budapesti kormány franciaarszági propagandájának eszköze. E szerint a folyóirat szerint a románoknak semmiféle joguk nincs ősi földjeik birtoklásához s amellett a folyóirat mindenképen azon dolgozik,hogy csökkentse azt a kulturális presztizst,amelyet a románok szereztek kitartó,becsületes munkával. Ezzel szemben az erdélyi magyarság képviselői a román lakossággal sze,ben korrekt, sőt barátságos módon viselkednek, bgyanigy áll a szász kisebbségek ügye is, Jorga ezután megjegyzi,hogy ki kell emelni azt az igazán dicséretreméltó toleranciát,amellyel a román kormány eljár a nemzeti kisebbségekkel szemben^ Példa *erre az,hogy a bessarábiai Tighina városban,a mikor egy orosz szinésztársaslat ORSzÁGrisjewA,.;-
