Lapszemle, 1929. január

1929-01-25 [1346]

ugi^gj ftaw<cj.iai muuuugm giuauao* aa UO£>LXU,& luusxa lizmusról a Tempa ,Débats„Petit Párisién stb*

; ismertetik. A Débats 23.-ban Gsumin ugy látja,hogy Seipel előadásának az volt a colja,hogy az Anschluss esítére is biztositsa Ausztria mai szövetségi szervezetének mscgáxzását, tehát áusztria állami egyéniségének •ggőrzősót, Bzt meg lehet értei

}

csak azt nem,hogy ha Ausztria egyéniségét meg akarja őrizni,hogyan lehet akkor hive a Anschlussnak.Rájöhetne,hogy az osztrákok igen jól kielégithetik népi törekvéseiket,ha politikailag is függetlenek maradnak.Elvégre a németek csak azért kivánják az Anschlusst,hogy haderejü ket növeljék, az osztrákok tehát végeredményben annak a politikáéi len nakeszközeivé válnának,melyat őseik küzdöttek.- Különös,hogy a Petit Párisién 23.ban Marcel Dunán ugy magyarázza Seipel előadását ,mintha azzal az Anschluss ellen foglalt volna állást, Belügyek. Nagy panamát lepleztek le a jóvátételi szállítások körül,

jelen tíz az összes íapöl. Egy sze ihamo s-t ér sasag, melynek élen roller volt lillezi egyetemi tanár állt

? 80 millió frankk

al károsította meg az államot azáltal,hogy a nemetek altul a Jovatételi számlára téliesített természetbeni szállításokat átvett s továbbadótt, anélkül, ho^-y az államnak egy garast is juttatott volna. _ Magyarors

zág,- Utód

államok

. A magyar kc^.vélemény ás a jugoszláviai események címen ir hosszú cikket a Journal de Genéve 24

.-ben Auer Pál. Rámutat, hogy a lolszláviai események órisási érdeklődóst keltettek Magyar rszagon,ahol az a meggyőződés uralkodik,hogy az ottani események nem a parlamentarizmus válságát,hanem a trianoni sze ző

dés által teremtett helyzet csődjét jelentik

. Hogy a horvát-szerb válságot megérthessük, feltétlenül szükséges ismerni azt a viszonyt, amely a háború előtt Magyarország ós Horvátország között fennállott , s ismerni kell Horvátország közjogi helyzetét ős ORS7Áfir>S i PVÉI TÁR