Lapszemle, 1929. január

1929-01-24 [1346]

cimmel a Bohémia /23 20/ vezércikkben foglalkozik a belgrádi ese menyekkel éa rámutat hogy nem a horvátok voltak azok kik a királyt az uj rend beállítására kényazeritették. mert hiszen $elg rád nem különösen fél Zágrábtél, dacéra annak, hogy tisztóban van azaalj, hogy a horvátokkal nem lehet agy tréfál mant ahogy áát más uralkodó népek teázik másodosztályú állaapc-lgái r-1 & kai A szkupjmnában elhangzott lövések megijesztették a külföl flet ós Rotschild,, kinek kölcsönegyezsége Jugoszláviával egy ebien klauzulán kivül készen volt, megtagadta a kölcsönt, Valószinüleg sz adta meg a lökést a aiktaturához és érlelte meg Belgrádban a nézetet, hogy valaminek most már történni 'kai?.' Igaz, hogy a franciák továbbra is követeitek egy millió szerb vagyis áéüszláv szuronyokat, azonban talán nekik sem tetszett,, hogy a szuronyok nak felo a horvátok őrzésére legyen lefoglalva Ezért Paris ia intett Szerbiának Mindehhez hozzájárul; hogy a belgrádi ministe riumokban oly korrupciós gazdálkodás folyik

f amely csak a Brai;Jan^ testvérek gazdálkodására emlékeztet. Nemcsak az állami alkalmazót tak résznek részi, a kcrriipo"* őbae hanem a ministerek is és a leg hatalmasabb államtisztviselák kik dacára hogy csak néhány ezer dinár fizetést húznak a legpazarabb villákat építtetik az Adri% partján Minüen állam jövedelem magánzsebekbe íregv és az állam gazdaság éhenként 2-3 milliárd defiaittel dolgozik Hogy ily ko rülmények között mit fog segítőn' s várva rárt f>0 millió angc font, azt még nem len*i. fcötfn* Különbén is ez a kölcsön beláthatc bejül időn/aligha lesz föxréve• mért hiaSen a külföld nagyon bizalmat len az uj rezsimmel avemhev A lap végül rámutat.. hogy a horvátok