Lapszemle, 1928. október

1928-10-19 [1343]

elvi kérdést. A megegyezés mindkét országnak egyformán érdeke, hegy kisebb legyen a súrlódási felület. Bár irályén furcsán hangozzék is, ma? a mikor lto mánia a kisantant tagja;, érdekei mégis inkább Magyarország oldalára állitanáki,-s nem ahol nőst áll politikailag. Közös veszedelmük a szlávság,. Kivánatos lenne a két ország között a forgalom rendezése, litert a mindinkább erősbödő egyoldalú, nemzetközi ipari protekcionizmussal szambán az agrárvédelem közösségének érdekel megértésre intik mindkét államét, "Igaz* hegy Trianon útjában áll a közeledésnek, Ámde nincs józan ember Magyarországén, aki az e részben óhajtott változást másképen akarná,mint békés eszközökkel a magában Trianonban előirt módónja* melyet nem Magyarország szövegezett meg, hanem készen kapott^ Ami*; a szövetséges és társult hatalmak ;aaguk prevideáltak önként Magyarország minden hozzátéve se nélkül, miért idegenkednek attól annyira ? Ez a tal trianoni reményünk nem állhat útjában a praktikus megértésnek.'* Más helyen a lap budapesti tudósítást hoz íjsterényi nyil»tkozatáről

s hegy a magyar kormánynál legkomolyabb szándék van a méltányos megértésre és ha ugyanezt tapasztalják majd a románok részéről la, akkor se.iai akadálya nem lehet a békés megegyezésnek, Bocu TSzevér, a nemzeti parasztpárt bánsági vezére a napokban az aradi nyópgyülésen legőszintébb elismerését fe.iezte ki amaz ered lények iránt, amelyeket a legyőzött,, megcsonkított és a háborús terhek alatt ma is roskadó Magyarország az u

tóbbi tiz év foly

amán prnriniróHt .AB. óta a Br. Lapok /19/ tudósitója beszélgetést folytatott Bocuval, aki a következő kijelentéseket tette - A kisebbségi kórdósben pártunk a teljes szabadság elvén áll. Ha hatalomra kerülünk, hatályon kivül fogjuk helyezni az összes vexaterikus kormányintézkedéseket. Nézetem szerint azonban átfogó jelentőségű prebló-ap, hogy alapot keressünk és találjunk a Magyarországgal való