Lapszemle, 1928. október

1928-10-19 [1343]

békés együttműködéshez is-. Manapság az a helyzet,, hogy az összes európai né^ek között csak Magyarország éa Románia áll egymással hadilábon^ a«i a mai békeidőkben szinte anachronizmus- Régi állásponttá, hegy a magyarromán jóviszony elmórgesitése mesterséges, A liberális párt nem tudja kezelni a kisebbségi kérdést. Teljesen félreértik a 'magyarságot A sovinizmus politikáját folytatják a régi recept szerint, A liberális párt ebből a kisebbség---llenes politikából él... Népszerűség hiányában folyton ltbtgtat j a a magyar veszélyt és gyűlöletet. Odaátról aztán hasonlóval válaszolnak. Szinte nevetségesekké lettünk ezzel az aesarkodássai B . >• ban mi is

s de a magyarok is

a Minden európai konferencián megnyilvánul ez a mesterségesen felszított ellentét., A nemzeti parasztpárt iiag fogja kísérelni a Magyarországgal való jóviszony megteremtését Magyarországnak meg kell érteaie- hogy nem tudja taégakadályozni a románság biológiai egységét. Hat árpolitikája tehát teljesen téves., A magyarságnak a változott idők más szerepet adtak. Okos politika mellett Magyarország Európa keletén a primus inter parefl VezétŐszerepése is indokoltan aspirálhat., Hz már azért is plauzibilis^ mert Kelet felé Budapest az utolsó világváros. Mennyi hasznot tudna ebből más nép, például a német,, húzni SBudapest neu lehet többé egy húszmilliós ország fővárosa,da a 100 milliós Keleteuropónak metropolisa feltétlenül lehet- Néhány héttel ezelőtt jártam Budapesten. Sok éve nem láttára a magyar fővárost, de annak ellenére, hogy Paris, London, Berlin és Bécs után láttam, Budapest még mindig iirponált, fekvése egyszerűen páratlan. Ideális találkozása a különféle kulturális áramlatoknak. Budapest ne* parvenü-város mint pl. Berlin, Tiz százados civilizáció és lassú európai zálódás folyománya.Fejlődésében van bizonyos urbaniziius,malyjat hiába keresünk még most Belgrádban, Szófiában éa Bukarestben,, Budapest maga Magyarország. A magyar neoftet legitim hivalkodása az ő fővárosa^ amire méli\u</\C(\< I PA KITÁR