Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

Magyarországnak és Németországnak a leszerelési javaslatok­Kai szemben tanúsított állásfoglalását különösen pvrtinax és Gauvain,pertraktálják ellenszenves hangnemben. Portinax /Echo 27./ szerint eresebb kormányok és higgadtabb közvélemények nem lépt-k volna arra s. lejtőre, amelyre Bornstorff és Tánczos állították, hanem "állj w-t kiáltottam volna oda ennek a két embernek. Para­dox dolog, irja P.,hogy Lagysrország, amelynek a leszerelésről való felfogását a st.Gotthardi incidensből ismerjük, olyan magas hangon beszél Genfben. Paradox dolog az is, hogy Bernstorff az a harcias nagykövet, aki 1916-ban arra törekedett, hogy felforgassa áz $gy. Államokat, a német demokrácia nevében most pacifista leckéket ad. Pert. csodálja, hogy Genfben senki sem akadt, aki megmon-ita-volna a két jó-barátnak, hogy a békeszerződés értelmében nem mérhető egyforma mértékkel Németország leszerelése és a töboi államoké, amelyeknek biztonságukról kell gondoskodniuk és nemzet­közi kötelezettségeket kell teljesiteniök. Gauvain szerint /D oats 27./ Tánczos tábornok "gr-Bethlen katonai delegáltja" csárdás ütemben adott elő egy hazafias nótát a szónoki emelvényen. Nemcsak a leszerelés halogatását r^kriml­nálta, hanem kijelentette, hogy Magyarországét a konferencia összehívása sem eiégitené ki. tiltakozott Magyarország "megalázó helyzete" ellen, mintha ez, ellonkeznék a békeszerződés 8-ik paragrafusával. Gauvain kifogásolja, hogy Táncos tábornok­nak ez a rövid kihívó deklarációja, amelyet szándékosan olvasott fel Bernstorff deklarációja előtt, hogy ez utóbbi azután annál mérsékeltebbnek lássék, nem kapott olyan választ, mint aminőt megérdemelt volna. Bernstorff deklarációjáról megjegyzi, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents