Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-25 [1342]
fog a szavazástól és hogy utána £ánszos_tábornok magyar delegátus delegációja nevében szintén kijelentette, hogy az is tartózkodni fog a szavazástól. Ilyen előzmények után történt s határozati javaslat "egyhangú" elfogadása. Berliner x'agebl./23-451,Frankfurter Zeitung 23^-714,Kölniscihe Volkszelt. /23-669/ 3th./ A Nacionalista lapok közöl a Deutsche 1 rag-? ÍZ. /22-4Ü9 és aKfíeuzztg. 22-449 / azt Írják, hogy a genfi német delegáció beadta a defcefcát azzal, hegy a Boncour-fele határozati javaslatnak az egyhangúságot biz- j tositotta. A Kreuzzeitung /22-449/ ezt a magatartást gyengeséghői | éledő engedékenységnek mondja és azt állitjs, hogy a német Öeiegá- j oió Berlinből vagy Baden-Baden-bői késztette magát e- gyenge magatartásra, kire való volt az egé-sz lárma, miért idézett elő Berné- i a végén torff gr.Genfben annyi izgalmat, ha ismét enged.Vagy talán a kancellár maga puhult meg?... Genfben Németországot nemsokára már nem fogják komolyan vcsnás^ha* a gerinctelenségnek ezt a politikáját tovább üzi, ezúttal tehát nemcsak egy tetszés szerinti német legfőbb delegáció botlásáról, hanem magának a/nemol kormányfőnek gyengds engedékenységéről van szó. Még kis államok is gerincességet mutattat; Genfben, ha olyan elvi kérdésekről volt szó, mint a német álláspontnak a leszerelési kérdésben való képvisel91érői. Egy másik 1 számiban a Kreuzzeitung /23-45U/ amely Bernstorff gr. indokoló szavait és a leszerelési hat-'ro2&ti javaslatot közli, azt jelenti, hogy ezután igen érdékes és mozgalmai vita folyt le a bizottság- í ben. A biztonsági szerződésok voltak programmon, amelyeket Boncuur maga "iapirosnak" mondott, köztünk azonban a"Tanács"ugy nevezet t N Jó szolga lat álról" szóló rezfcluvió is, amely egy_magyar pót javaslat által újból veszélybe jutott, A magyarok javaslata természetes, meri; hiszen tuiatosan nem vették őket fel a bizton sá 0 i bizot lságba, ugy hogy ők maguk kifejezhcttok aggályaikat. Apponyi ír. ugyan nagyon ügyesen operálj,azonban végül azzal fceilott megolé-