Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-25 [1342]

retete közismert és nem lehetnek kétségei afelett, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozása,bármilyen szem szöghői hézve is azt, a háborút jelentené mindazon hatalmak számára,amelyek a középeurópai status quo fentartásában érdekelve vannak. A kancellár cikkének Briand népszövetségi beszéde ellen támasztott kifogásalt a Temps visszautasítja és hangsúlyozza, hogy Briand beszéde az egész francia nemzet érzelmeit és aggodalmait tolmácsolta és hogy tisztázott egy helyzetet, amelyet az osztráknémet propaganda már - már veszedelmesen komplikált. Briand beszéde nélkül sohasem jöhetett volna létre a 6 hatalom elvi megállapodása, amely megteremtette a rajnai probléma megoldásának egyedül lehetséges bázisát. A Temps clfckét kommentálva a j.d.Genéve 20.kiemeli annak nagy jelentőségét, amennyiben azt mutatja, hogy az Anschluss a leg .. zább ellenkezésre találna a hivatalos Franciaországnál. ' AZ :.ere N

lle 21.szerint öelpel kancellár deklarációja után, 1 az Anschluss megtörténtnek tekinthető, mert ha egy nemzet vezére annak . I tesz ilyen kijelentéseket, akkor a nemzetnek a lelke már halott és a szolgaság Ldeje elérkezett. A régi Habsburg-Monarcria;,irja az E.N.belenyugszik egy passiv existenclába , mi& Német ,r-: g számára Ausztria bekebelc;^se az Ázsia felé vezető ut megnyitását jelenti. Franciaország szádra felvetődik az a kérd'-,:. $y megakadályozhatja-e az Anschlu. s-t? :

\z Ex N.szer int, ige:;. •• \ pedig kétféleképen: jogilag a St.Gexmain-1 szerződés szerint és egy gazdasági konfederációval, mely Ausztria megélhetését biztosítja. Politikailag, viszont ugy, hogy megérteti Berlinnel,miszerint választania kell Locarnó és az Anschluss között. Volt e] lenségeink, irja az S.N. elérkeztek a válaszúihoz. Jzivből kívánjuk, hogy azt az utat válasszák,amelyet a béke megszervezői jelölnek ki számukra, nem pedig azt, amellyel a régi birodalom