Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-24 [1342]

aan igen szokta kimái ni Magyarországa t« A leszerelés problémájával .foglalkozik: Hifilliam Martin, a - -- -- -- -- -- -- - - - - - - "Journal de GeBBvá" főszerkesztője a "f&ster Lloyd* vezércikkében. Kifej ti, hogy al esz ereié anéc az útját két akadály állta elj az egyik politikai. 2z a biztonság kérdése, A biztonság terén a locarnoi szerzi dós és a kellogg-paktua olyan hál adást jelentenek, hogy abból a szempontból a leszerelésnek akadálya már nem lehet, A náaik akadály technikai jel] egü volt és az egyes nagyhatalmak fel fogásbeli különbségében állott, amelyet a leszereléssel szemben vallott. Ezen a téren az angol-francia fl ottaegyezsóg jelentet t volna igen fontos előhaladást, ha sajnos nm találkozott volna olasz és amerikai részről éles ellenkezéssel,A leszerelés problémája igen nehéz kórdós, de a nenzetközi politikánakeddigi fontos etappejaitt, mint Locarno és a Kellogg-paktan, bizonyos mérsékelt optimizmusra jogositanak fel, -félhető, hogy az év a leszerelés kérdésiben döntő jelentőségű esanó nyéket hozhat. Magyarország és Németország külpolitikáját hasonlitja össze Gratz Gusztáv volt külügyei niüzior a "Pest er Llc^-ban.Rámutat, hogy a német külpolitika eddig jelentős sikerekéi ért al /a rajnai kiürités felvetése és a jóvátételi kérdés végleges szabályozásának lehetősége/. A magár külpolitikát vizsgálva megáll api tja, hogy az lényegesen, el tér a némettől, sőt bizonyos tekintetbei ellentétes uton halad azzal, Mig Nómetn rsz^g fő el 1 enf eléhez közeledést keresett s annak bizalmát akarta megiyemi, addig a majyar politika elutasitólag viselkedett minden közó'peurópai locarnos kiséri ettél szemben s arra törekedett, hogy szomszédainak esetleges támadásaival szembei kívülről kapjon megfal elő segítséget, A magyar politikának ezt az irányát a német nacionalista r rok gyakran követendő példa gyanánt hangoztatták, Qratz Gusztáv itt