Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-19 [1342]

szágot,és mégis fel szabad vetni azt a kérdést,vájjon nem lete tek-volna a dolgok Genfben más lefolyásúak, ha Jtresemann dr.jelen — — — r lett volna ott. A genfi eseményekkel végleg el lesz intézve egy gyákraaTángoztatott tévedés. Ugyanis az a hiedelem, hogy egy szocialista kormány a német nép szlvbenl kívánságainak, különösen a megszállott terület kiürítésének kivívásánál sikeresebb lenne egy másképen összeállított kormánynál, A tárgyalások meghiúsulnának akkor,ha hatályba lépnének a versaillesl szerződésnek a 2. éj 3. zóna kiürítéséről szóló rendelkezések. Németország ugyan már régen v'r arra, hogy a méltányosság és a jog teljesüljön, azonban - úgymond - elég erősek vagyunk, hogy tovább várhassunk. A nagynémet Kreuzzeitung /17-439/ a kommunükéről "A genfi beugrás" elmen ad hirt, és vezércikkében rámutat arra, hogy a bőségesen homályos, tágítható és belemagyarázható fogalmazásu hivatalos kommunüké egy szóval sem említi meg, hogy milyen feltételek mellett és milyen Időpontra tekinthető elképzelhetőnek a megszállott terület kiürítése. .Azt az egyet mindenesetre meg kell állapítani, hogy a megszálló hatalmak feltétel nélküli kiürítésre nem gondolnak. Ezáltal a német népnek az összkiüritésre irányuló jogilag megalapozott követelése az ellenfél részéről nem Ismertetett el. Ahelyett, hogy a német kiürítési követelések elutasítása után megszakították volna a tárgyalásokat és az időt engedték volna a mi érdekünkben dolgozni, a kompromisszum sikos talajára állottak és a német jog alapjait feladták. A nagynémet Deutsche Tageszeltung /17-439/ " Veszedelmes uton" clmü fl.H.-cikke szerint a kommunükében nincsen kimondva a 3.pontban felsorolt kérdésnek kapcsolatba hozatala,amelyet természetesen német részről a jövőben is nemcsak formálisan, hanem a gyakorlatban is a leghatározottabban viasza kell utasítani. íviégfs/ToVozott veszedelmet jelenti, ^a^kommuaülcé» hogy ez a kapcsolatba-hozatal, még ki nem inon-