Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-14 [1342]

Károlyi Mihálynak azzal a törekvésével szemben hogy bejuthasson az Egyesűit /\llamok területére az U. L\ 22, "Károlyi-ügy £s a Munkássága oimmel terjedelmes vezércikkben fejti ki hogy ahhoz a mozgalomhoz, melyeket különféle szervezeteié és egyérfk indítottak Károlyi partraszállásának kiharcolására, az öntudatos munkásságnak semmi köze. Az októbrizmussal, Írja az U.E.mindig harcban állott és áll ma is, mert a munkásosztály érdekeivel ellentétei ideológiát képvisel. A munkásság nem engedheti magát befogni s polgári • liberalizmus ideológiájának hálójába. Károlyi ügye tehát a legtávolabbról sem a forradalmi proletariátus ügye, kivéve ha Károlyi szakított volna a magyar októhrizmussal. Ezt azonban soha még ki nem nyilvánította. De még ebben az esetben is megmaradna az a veszély, hogy nevét és az azáltal képviselt szimbólumot polgári liberális elemek szervezkedésre használhatnak kiÍAZ öntudatos munkásság harca ezzel a tendenciával szemben változatlanul fenállná. Amikor azonban Károlyi beengedését azért akarják megaka lályozni, hogy ezzel szolgálatot tegyenek a Horthy-Bethlen féle reakciónak és ugyanakkor, mikor Károlyit kiutasítják, beengedték rerényléket , akkor ez ellen csak/tiltakozni lehet és az öntudatos munkö'iság ebb^n a tiltakozásban a maga eszközeivel csatlakozik azokhoz a szery

c

z

r

i*tí&z melyek a horthyzmus-ellenl harcra szövetkeztek. Amely pillanatban azonban a munkások érdekei össze nem egyeztethetők ezekHfk a szervezeteknek törekvéseivel, - útjaik szétválnak.Mert a munkásosztály harcinak végcélja mindig és mindenkor csak a proletár-diktatúra lehet. Budapest szépségeiről képpel mustrált cikket ir a Monitorban /3/ ülive Holland. A városnak nemcsak az épitészeti és fekvési szpéségel elragadóak, de igen élénk kereske le Imi élet is folyik Budapesten, amiről leginkább a Dunai-rakpartok elevensége tanúskodik, cikkét azzal végzi, hogy Budapest a. *WtmilM ugy él emlékében,mint egy elragadóan szép és tiszta és vonzó vájr^