Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-12 [1342]
Ige n figyelemreméltó cikksorozatot kezdett meg "Chamberlain " elmen a DAZ. 9.- 421.- londoni sx-ifiveifizőj e^Az első közlemény elme: "Alapok", amely ahból indul ki, hogy az angol-amerikai viszony kiélesedése ismét azt mutatta, hogy mennyire nem politikus az angol nép. Chamberlain a genfi hármas konferencia meghiúsulása után az alsóházban kijelentette, hogy az Amerikáha való háború elgon tolhatatlan. Chamberlainnek sikerült magát a diplomata ériflthetétlenségének és rezerváltságának köntöséhe hurkolnia, pedig szükséges,arra utalni, hogy Chamberlain nem is hivatásos diplomata, hanem parlamentáris minist er. lennek dacára ugy pártja mint saját ministereinüke a locarnói kezdő sikor alapján Ő reá bízták a külpolitika ellenőrzése nélküli vezetését. Chamberlain soha sem csinált titkot franciabarátságából, ozeretl a franciákat, mint ahogyan egy nőt szokás szeretni. Hogy valaki, ha ilyet érezne is, még képes ki is mondani, az érthetetlen. Ezzel Chamberlain hitvallást tett, amely nem tür kompromisszumot. így Chamberlain az angol diplomácia hagyományain kívül helyezte magát,, amelyele az idejében való kompromisszum művészetében állanak. Nem volt szük *g egy*13rland-ra, ennek a dolognak az észrevételére. Még egy to\ ' hl mozzanat ^árul ehhez,és )z az angol nyelv rezervációs sajátsága. Ugylátszlk. ebben rejlik a locarnói szerződések visszahatásai körüli "félreértés" Alig lehet kételkedni abban, hogy Franciaország értett a dolgok kihasználához, amikor Chamberlain elővlgyázatlan alsóházi kijelentése elhangzott. Azonban csak korlátozásokkal áll az a tétel, hogy Chamberlain Briand vontatókötelén huzatja magát, ami Chamberlainnek és a iPoreign-Off lee tisztviselőkarának leki csinylése. Utóvégre a Franciaország iránti szeretet esek passiv alap, 4JStt a londoni mindennapi életben az amerikalakról hallani, aligha magyarázható másként, mint a "ressentimént" kifejezéssel.
