Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-12 [1342]

Maja megmutatják azoknak a gőgös amerikaiaknak, Hogy nincsenek elintézve, hogy Anglia nem hajlandó beletörődni abba, hogy a második Hegedűt játssza. Ugyanaz a .fejlődés ez, amelyben a City már világos haladást tett. Lombard Street nem hajlandó a Wall Street prioritását véglegesen elismerni,és Do^vning Street elutasítja a Fehér Ház supremácáját, amióta a Baldwin -féle egyezmény szerint pontosan fizeti Anglia adósságait. Igen ismert amerikai államférfiakat Londonban hülyéknek neveztek, és nem vettek fáradságot maguknak, hogy elrejtsék bosszúságukat, amikor a világbékét hirtelen odaátról akarták biztosítani. Hougthon amerikai nagykövetet csökönyös németbarátnak tartjáK,aki megunta , hogy kosarakat kapjon. Amióta a mult évben azt a jó tanácsot adta, hogy a háborúra való elhatározást mindenesetre népszavazásnak vessék alá, azóta már nem lehetett hallani róla semmit. Lindsay-nak Londonba való megérkezése nem javította meg az athmospherát, mert azt mondják róla, hogy még nagyobbellensége Amerikának, mint Tyrrell-hevü elődje, Mindez ugy néz ki, mintha Chamberlain-ben tudatosan volna meg az a becsvágy, hogy a siipremáoláért való harcot - persze diplomáciai eszközökkel megkezdje. N

em hisznek az amerikai szándékok komolyságában és azt hiszik, hogy a két utóbbi év tapasztalataival bebizonyították azt a veszedelmes tételt, hogy "az amerikaiak éppen mindent lenyelnek." A német-lengyel kereskedelmi szerződési tárgyalásokra kiküldött delegáció a DAZ. /9-421/ szerint Hermes szk. birpdalmi minlster veel zetése alatt indult Varsóba. II. V

ilmos német-délafrlkal farmjai

t a császár kérelmére a Délafrikai kormány felszabadította. A Berliner Tagbl. /8-436/londoni saját távirata 3Z^rint ennek az elhatározásnak annyiban tulajdonítanak jelentőséget, amennyiben azt hiszik, hogy most az éx-császár fontösabb kérelmeinek más országokban, mindenekelőtt Lengyelországon is helyt adnak.