Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-11 [1342]

eszközzel törekedjen, Hindenburg ezt nem kísérelte ieg, és közönyösnek tUMknffkünk, vájjon De nem válása államférfiúi belátás , ö politikai akarat, vagy mindkettő hiányára vezetendő vissza. Mr előbb is elfogadta otresemann egeszén végzetes külpolitikáját és sok egyénét engedett történni, a mi régi tisztelőit zavarba kellett hogy ejtse. Legutóbb Müller Hermann birodalmi kancellár mai kabinettjét nevezte ki, noha a kormány-alakításról szóló tárgyalásoknál való események azt mutatták, hogy abból nem keletkezhetik hasznavehető állami vezetés, és noha az alkotmány jogot ad neki, hogy bizalmának egyik emberét bizza meg a kormány alakításra, Egyetlen elfogulatlan som fogja vitatni, hogy attól a naptól, amióta Hindenburg vette át a hivatalát, egyszerűen minden rosszabbra fordult• Szert a birodalmi elnök felelős a német jelennek és jövőnek, és természetes,, hogy mi nagynémetek, akik a hatalmas ceász^rság, a látszólag meg nem ingott császárság idejében az igaznak f ráismer tet képviseltük, most kötelességszerűen nem tartózkodunk ítéletünk nyilvánieától, amikor egy olyan férdlu áll a birodalom elér, aki mint hadvezér a haza hálájára és minden jó német megbecsülésére tett szert* A DAZ^/9-4

21/ megjegyzl^hogy csak a legnagyobb ellenszenvvel teljesíti azt a publicistlkai kötelezettséget, hogy ezeket a borzalmas kirohanásokat közölje ülass igazságügyi tanácsos és az ő környezete okai annak, hogy a német nacionalizmus elmulasztotta az 1927. év egyedül álló kilátását és ismét nyeregbe segítette a szocialista ellenfelet' A helyett, hogy kiépítette volna az államban ny^rt hatalmat, a "patentmegoldás" ábrándja után szaladt, amelyre ülass azokkal a szevakkal tett célzást, hogy "bizalminak egyik emberét bízza meg", távol tartotta a szövetségeket a politikától ellenállt a polgári pártok szociális ós sz~r.el.yi megújhodásának, egymás ellen uszította a német nemzetieket és a néppátot, ahelyett, hogy tömörítette volna őket,é3 mostan a birodalmi