Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-11 [1342]

elnök ellen Intézett támadásával a "baloldalnak tesz szolgálatot. A Germánia /8-418/ azt Írja, hogy világosabban még nem jutott kifejezésre azoknak a haragja,akik a birodalmi elnök loyalis hl- vataloskodásában csalatkoztak, Az az"alkotmányos " eszköz, amelyet ülass elsőnek és legfontosabbnak tekint, a diktatúra, amely alkotmányellenesen támaszkodik a 48-ik cikkelyre; végrehajtására Class elég gyakran ajánlkozott és kínálta.fél magát, Azért mert a birodalmi elnök világosan elutasította ezeket a tisztességtelen és hazaáruló tJrekvéseket, most szidalmazni kell engednie magát, Magyarországról.. Az optáns kér

désről a Kreuz-Z

eitu

ngba /V-423/ Mlerka szk. —' i tábornok igen figyelemreméltó vezércikket Irt, amely belevilágít a romániai agrár-reform kulissza titkaiba. A Wilna-eset és a magyar optáns per a népszövetség tevékenységében két utijelző, ame- • lyek arra alkalmasak, hogy teljesen aláássák a bizalmat abba a képességébe, hogy a szövetség tagjai között differenciákat elsimiöson A döntőbíróság gondolatából éle lesz, ha a gyengék ragaszkodnak hozzá, és az erősek egyszerűen elutasítják. Evek óta kísérli meg a magyar kormány, hogy a Romániában élő állampolgárok jogosult panaszainak Genfben meghallgatást szerezzen, de hiába. A cikk kiemeli, hogy a magyar optánsok panaszai nem irányulnak valamely törvényes rendelkezés ellen, hanem azon mód ellen, ahogyan azokafcxkskezeltétnek. Végül megállapítja, hogy nem a trianoni békeszerződés 250-ik cikkelyének magyarázatáról, hanem arril van szó, hogy a magyar gazdák létkérdésüknek tisztán törvényes kezelése mellett annak tisztességes kezelését is követelik. - A Vossische Zeitung / 9-427/ "hooánia tárgyalmi akar Magyarországgal" elmen ad hirt a romín kormánynak~a népszövetség főtitkárjához intézett jegyzékéről, amelyre vonatkozó genfi táviratból elhagyja a magyar kormány Válaszát. Mindkettőt a^nnhan nfietflláUnk a Prnrmániában 79-419/