Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-01 [1342]
cia iskolák "működéséről;maid megemlíti a "tíibliotheoue d'études hongroises M ckiadványok megindulását,, Ezután Baranyai Zoltán ás Eckhardt Sándor szerkesztésében megjelenő "Revue des ótudes finnoougriennes " c.szemléről ir igen meleg elismeréssel,majd Eckhardt Perenoz "Introduction á 1 histoire hongroise "cmunkáját méltatja elismerőleg.. Végül megemlékezik arról,hogy a franciaországi magyarság kulturális központja a besanconi egyetem,melynek egyik tanára oayous erős magyarbarát„Megemlékezik a cikkiró azokról a magyar vonatkozású felolvasásokról előadásokról,amelyeket legutóbb a besanconi egyetemen tartottak magyar előadók, " Franciaországban és Magyarországon egyaránt élénk munka folyik- állapitja meg,- a magyar-francia szellemi kötelékek szorosabbá tételére," A csehorszá gi németek kérdésével foglalkozik a Journal de Geneve 31«-ben Mayr-Harting cseh igazságügyminister .lliután rámutat,hogy a csehországi igen nagyszámú német kisebbségek sem élveznek több kisebbségi jogot,mint akár a legcsekélyebb számú más kisebbségek, főleg nyelvi és iskolai téren.kijelenti,hogy nem akarja ezutal a csehországi németség számos panaszát ismételni,- hiszen a cseh közigazgatás még a szerződésekben garantált kisebbségi jogokat sem respektálja teljesen,- hanem inkább a csehországi németek politikáját fogja fejtegetni. Rámutat az aktivisták és psssiz negativisták*között: koncepcióbeli különbségekre,s végigkísérve a csehországi politikai áii élet.változásait, megmutatja azokat az .okokat,anelyek a cseh pártokat arra bírták ? hogy az aktivista németekkel együttműködjenek* 0 maga is aktivista s mint ilyen foglal helyet a prágai kormányban,abban az erős meggyőződésben,hogy a közös munla a közös államon belül a legjobl eszköz a hajdani ellenségeskedéseknek barátsággá változtatására,, Ottlik György népszövetségi é vkönyvének ujabb kiadásáról igen meleg elismeréssel szol a -JournaT~üé íieneve öi.* Románia gazdasági le züllésének körülményeit,eredetét, okait ismerteti az ücho do oiitflmifirftTáp
