Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-01 [1342]
Paris JO.-ban Bonnefon„Rámutat,hogy a román válságnak főoka a leu VI fluktuáoiója volt,ennek pedig nem kis részben Bratianu Vintila zseni- m ális, de túlságosan xiakisiásK nagyratörő pénzügyi politikája volt az 1 oka 0 1927 óta apónzszüke súlyosan érezhet "vé vált már Romániában,mely- I nek gazdasági életét az agrárreform következtében beállott termelési 1 csökkenés^ is nyomott,amihez hozzájárult még az a kájrülmóny is,hogp az újonnan annektált területek gyenge gabonatermelőkéinek következtében a romén export nagy mértékben visszaesett„A román termelés,melyet óriási vámok védtek s külföldön konkurrálni nem tudott,teljesen a belső piaora lett ráutalva,A belsó piac felvevőképessége pedig mindjobban csökkent,egymást érték tehát a csődök,nagy végek összeomlása a Hogy a | elyzet idejutott,abban nagyrészt annak a britianista jelszónak van. amely az idegen tőkét száműzve azt hirdette,hogy Bomániának 3aját erejéből kell talpraállani„Nacionalizálták a külföldi vállalatokat,romén igazgatókat,munkásokat.mérnököket oktrojálva rájuk, igy aztán a külföl di tőke menekültedé román tőke meg nem volt.A nagybirtokosok tönkre mentek,az uj kisbirtokosságnak sem volt tőkéje,a mezőgazdasági termelés visszaesett^exportja megszűnt,nem jött deviza az országba, A fokozatos romlás végül meggyőzte a román kormányt,hogy idegen tőke nélkül munkáját el nem végezheti s hogy a viszonyok csak akkor javulhatnak,ha a francia tanácsra felvenni szándékozott kölcsönt felveszi* Jugoszlávia gazdasági helyzetével foglalkozik az Ere Nouvelle 30„bán MirKovics öorivo3,aki ieisoroi^a az o,H„3,állam által legutóDD kötött kereskedelmi szerződéseket^Bamutat 8 hogy Cs ehország gal nem tudott Jugoszlávia megegyezni kereskedelmi téren s neEezsegek vannaK Németországgal es Ausztriára! is„ Magyarországgal nemcsak kereskedelmi viszonyát rendezte Jugoszlávia ugy,nogy a két ország árucseréje feilődhet.hanem több más függő kérdést is rendezett. Maid arra muta rá erős hivalkodással.hogy mennyire megszilárdult a külföldi tőke biza! ma Jugoszlávia iránt,bizonyitéka ennek a sok külföldi kölcsön s a külföldi tőke állandóan fokozódó érdeklődése 3, i 3,. iránt* A magyar tőle is íeientékeny mértékben tett befektetéseket főleg faipari,malomipari. , vállalatokban,barikokban stb, A horvát helyLet feszültségéről a szöc„Populaire 30 c tud^sit Bécsen Át, A Prager Presséé nek és a Narodni Politikának a cseh-szlovákiai ós a magyarországi elemi iskolák száma közötti összehasonlításét aflébat3 30e ismerteti
