Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-04 [1342]

emüeri jógiit akarja elkobozni 4* 3)41 reakciója. Jiás hely cn /Am.JíápszfcTa IV „/ Déri Hoover jelöltségének külpolitikai jelentőségét vizsgálja és rámutat, ho© annak az ad jellegzotea karaktert és különös rontássúgót, ho& aaenélj e, uultja, necujntközi levegőt hoz Amerika politikai életébe. i» jelűiteknek és pártoknak na sincs külpolitikai piatti'ornjuk, én na aeia törődnek azzalj hogy miképen kell ennek az orazágnak a iaaga világtörténelmi hivatását t^ljpaiteni. T)e a republikánua pártnak kooverb^n olyan jelöltje van, aki megtestesítője az uj amerikai tipus-* nak, aki nemzetközi arány okban gondolkozik. Vgy-két hivatásos diplomát'in kivül - irja Déri - iíoover az egyetlen enbrr, akinek nria kell órák hoss at magyarázni, kora ni a trianoni szerződés, vaeg a fianzigi korridor

, mert ott volt a születésüknél. Ha Clenen ceau «. háború * lat ti x-ranciaors zúg tipikua dllamréri'ia, ha «iu8ts li~ ni ban az aj Olaszország testesül meg, alckor lloover az uj ^raerikdt jelenti. U a g y a r o r ÍJ Z á g. Az amerikai aa& ara ágnak a válásatani harcba én a politikai életbe való bei

(

.i;

fa

.por>olási lehetőségekJJéri Imre abból a azeupontból mérlegeli /Am.hépszava lö./ hogy érvényesithetné-e az ara.magyarság bei*ol

v dadt a revizió gondolata érdekében? Uxiidenekelőtt negdllapit ja, hogy az am.ua gy a.rodg, mint az -nnerikában élő legtöbb nenz^tinóg, politikailag tökéletesen szervezetlen. Kincs OJU&n politikai organizációja, amely b

a amerikai magyarokat összefogná kizárólag abból a célból, hogy ideális elődöket harcoljon ki akár Magyarország, akár az am.magyarság azdmdra. Cikkíró nem ia hiszi, hogy egy ilyen szervezetet meg lehetne alkotni; a nagyai-ok ; tradicionális vszikedé3^in és a cégjegyzett politikai vezérek önzésén megbuknék a dolog. Holo't ha valaha, hát most volna itt az ideje, hQQ az um.nagy aradg tegyen valamit, as elnökjelölteket ki kell