Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-04 [1342]

hagyni a kombinációból, tiort gyerekes naivitás lenne azt hinni, hogy b kár egyik, akár másik nyilatkozatot *tehétné bármiféle külpolitikai kérdésben. Hanem a pártoknak mindenesetre tudomására le— i ,' — hetne adni, hogy az egész amerika

i magyarságot, azt a negy rv millió szavazatot, e pillanatban egy kárdós érdekli igazán, Sokkal •• r jobban mint a prohibieió, vagy bármiféle más probléma: az hogy Amerika a maga hihetetlen nag) morális súlyával támogassa a trianoni szerződés revizió

j ának gondolatá

t. TCrrévonatkóaólag fígy irréretünk van esek ed^ig; A Borah szenátoré, aki ép az Am.Népszava hasábjain jelentette lei, hogy a szenátusban szőnyegre hozza a trianoni kérdést. Gikkiró szerint rá kellene szoritani a vezérlő politikusok közül minél többet, hogy hasonló Ígéretet tegyen. Aiuiái inkább teheti bármelyik is, mert hiszen Amerika nem ratifikálta a békeszerződést ds mert épen a trianoni szerződés az, amely legdurvábban sértette meg s népek önrendelkezéséről szóló vilsoni elvet. tí&i - !>éri szerint - el lehetne érni némi erőfeszítéssel és eimek I legalább aa lehetne az eredménye, hogy az am. közvélemény előtt ébren tart

aná a magyar problémát

. Cikkiró megjegj zi még, hogy az amerikai magyarság politikai r.uly talán volt'inak nem is maga a mapj ars ág az oka, hanem azok a magyarok, akik épen az am.magyarság támogatásával vergődtek politikai súlyra, de azért nem tarják szükségesnek, hogy fontosabb kérdésekben reprezentálják az ari.magyarságot, "zekne): a politikai vezéreknek kellene most a Trianonél leni harc élére állani, de valószínűbb, hogy a magyarok ismét osak <> banketteken fognak velük találkozni. Bevándorlás. A legutóbbi országos razziák alkalmával 190 nemkívánatos embert szedtek össze - irják t lapok, akiket ^11is island-ba szál litottak deportálás végett. A deportálások száma 19ü7-bon közel 'lií.OOO-re emelkedett. Hogy a bevándorlási hatéságok a deportálás