Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-04 [1342]

ve, anely sohasem mondott le a vallásnak az állam fölötti szupremac iájáról. • Kijelentette uzt is, ho&, a vallási kérdés floninálja •„ mostani elnökválasztást. A gyűlés nagy töubsége olyan viharowtm tiltakozott a tüielmet lenség ás hipokrizis politikájú ellen, hdgj a. g^ülóí: elnöke kénytelen volt azt bezárni. '•'zeknek a jelenségeknek kapcsán Déri Imre egy cikke /An.Népszava lü./ arra mutat rí, hogy üuith kormány zónák azok tették a legnagyobb szolgálatot, akik vallási 'lapon próbálták ellene felsorakoztatni az ország fanatikusait éj akik a katholikus jelszó tüzesóváját hajították a választási harc amúgy is puskaporos levegőjébe, ^aék felébresztik a tiltakozás a fanatizmus szelleme ellen, és szinte belekény szeritik a fanatizmus ellenségeit, hogj védelmükbe vegyék az üldözött katholicizraust. Cikkiró nen látja miért ne lehetne katholikus elnöke az Kg^.Államoknak. Amerika függetlenségét Róma sohasem veszélyezteti éa, ha kultúrharcra kerülne a aor, bizonyára nem a katholikus vallá3 volna az, amelynek titkos erőitől félni kellene. Bámutat, hogy a katholicizmus hatalmas hódításokat tett az utolsó évtizedben Amerikában, ahol "llenaulyozójává lett a nem katholikus reakciónak, ^bben a küzHelemben, amelyben - szerencsére - az am.magyar paprág mindkét részről a teljes semlegesség egyedüli hel^ es ós korrekt álláspont jdre helyez

kedett, a katholikus j<*lo«o ufc\ áll itt, mm'- w reakció és a felvilágosodottság összeütközése. & ^atholioizmus ebben a harcban a baloldalon áll. A legszomorúbb az egész ügyben, hogy vallási problémák kerültek bele a politikai élet forgatagába,először a köztársaság fennállása óta > és hogy ezzel a problémával hamis vágányra terelő 'ik az egész választási harc. Á vallási kérdés befecskendezése az am.politikai életbe egy sötét ős ostoba reakció kísérlete, h józan és felvilágosodott elemek - Írja ''éri, minden szimpátiája a katholikusok mellett van, akiknek legszentebb