Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-27 [1341]

szeptemberében éppen Magyarország imiciálta a békés elintézést, Itt aztán Apponyi Albert gr. tárgyilagos precizitással összefoglalja a békés megegyezésre történt ajánlatok egy éves történetét és rátér ennek tanulságai alapján a népszövetségi határozat ama részére, amely mai cikkének tulajdonképeni tárgya és rámutat, hogy a népszövetségi tanács, "júniusban érezve azt, hogy ha a népszövetségi tanács a trianoni békeszerződés; határozmányai és an nak 239 §-át figyelmen hagyva, az optáns ügyet jogi alapjáról elmozdítja, s a pótbirót kí nem jelöli, akkor a népszövetségi alkotmányának egy kiszámíthatatlan horderejű kérdése vetődik fel, és igy tehetetlensége önkénytelen beismerésével azt a kívánságot fejezte ki mégegyszer, hogy a felek próbáljanak közvetlenül mege gyezni. B felhívás után Genfben nyomban felállott Titulescu és felolvasta Romániának azt a közismert ajánlatát, hogy az ügy döntése bízassák annak döntésére, aki az ügyet legjobban ismeri, és itt színészi pózzal hajolt meg Ghemberlain előtt, s ajánlatát azzal tetőzte meg, hogy a magyar kormány adja fel jogi álláspontját, és az optánsokat kártalanítsa Magyarország a jóvátételi összegből Romániának még meg nem állapított és meg sem állapitható részéből. Érdemileg tehát Titulescu megismételte a mult évi júniusi Indítványát,. Apponyi rámutat, hogy ebben a Titulescu féle ajánlatban újság csaic annyi, hogy azt kívánja, hogy egyezzünk bele abba, hogy az ügy illetékes választott döntőbíróságát félre tolva, a tanács egyik tagjának Ítéletét fogadjuk el. Titulescunak ez az ajánlata minden komolyságot nélkülözött, Hi látott már olyan egyzséget, amelyet csak az egyik fél diktált és hogyan kezdődhet egyezség azzal, hogy az egyik fél adja fel álláspontját, illetve fogadja el azt az álláspontot, amelyben pervesztés esetén kerülne.