Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-24 [1341]

kormánynak ebben az ügyben tanusitott halogató és a lényegtől eltérő mellékvágányok felé kapaszkodó politikája. Bizony os hogy Bukarest ugy akarja a világ közvéleménye előtt beállitani a dolgot, mintha a tárgyalások megszakításáért Magyarországot terhelné a felelősség. Ezért szükséges most már leszögezni, ami a világ minden óbijektiven gondolkodó emberének véleménye szerint sem lehet vita tárgya, hogy az elfogadható javaslatokat mindig magyar részről terjesztették elő, 1927 nov-15áón a magyar kormány biróságon kivüli úgynevezett közvetlen ajánlatot tett Romániának, A román kormány egész szokatlanul hosszú ideig várt a válasszal, amit annál könnyebben tehetett, mert birtokon belül volt és csak az idén februárban válaszolt a magyar jegyzékre s ebben hiven Titulescu álláspontjához azt javasolta, hogy Magyarország fizesse meg az optánsok kártérítését és ezt az összeget tudja be abba az összegbe amelyet Magyarország háborús kárpótlás cmmen Romániának fizetni fog. Erre hivatkozott Tituisscu Genfben is, mikor á Népszövetség előtt is megismételte ajánlatát. Apponyi Albert grőf mint emlékezetes nyomban felállt és kijelentette, hogy valószínűtlennek tartja hogy a magyar kormány, vagy bármely magyar felelős kormány ezt az ajánlatot elfogadhassa , , Gróf Appon

yi Albert ..' álláspontj

a tökéletesen hű képét adja a helyzetnek amely azóta sem v

áltozott. A tárgyalások egész anyagából nyilvánvaló hogy Románia egy pillanatig sem vette komolyan ezeket a tárgyalásokat, amelyek Titulescunak genfi kijelentéseivel együtt inkább csak arra voltak szánva, hogy a világsajtó jóindulatát megnyerjék. Az ü i s ág rámutat, hogy Románia az egyezkedés elől mereven elzárkózott s ez a mi számunkra non possumus bekövetkezett s most már nem történhetik más mint hogy Magyarország"a szeptemberben kezdődő népszövetségi ülésen követeli annak a jogának érvényesítését.amely a trianoni