Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-16 [1341]

inaugurált. Miután belátta,hogy a francia kormány a kompenzáció nélküli kiürítés mellett felhozott érveket seraaakép sem hajlandó honorálni, Stresemann felhatalmazáazodaszól,hogy a kompenzáció elvét elfogadhatja,de kát fenntartással: 1. a kompenzáció nem vonat. kozhatik a keleti határokra* 2, Kémetország nem hajlandó az ideiglenes megszállás megszüntetése lejében állandó katonai ellenérzésnek alávetni magát. Ezzel a megszoriáással Stresemann teljhatal mulag tárgyalhat a francia kormánnyal. Ha ne.:; tudna vele megegyez"az ni, bevárja 1930.-i és 1935.-i terminust,amikor a kiürítés ese- » dákessé válik, A manőver vakmerC, írja az ácho és Stresemann Varbanquet-ot játszik; politikájának,vagyis a locarnoi politikának sorsa most fog eldőlni. Stresemann aktívái közé sorulja az Echo mindazokat a koncessziókat,melyekéi az étek folyamán Franciaország tett Német országnak 5s amelyek, ha ne::: veze

tnek s franco-* né&e

t enterfe-hoz neggyenr.1 tették Franciaország pozícióját Kémetorszaggal szemben* Stresemann jól tudja,hogy Briand nagyon*, erősen lekötötte politikáját az entente mellett, és élihez igazodik. Hogy tarsolyában Stresemann mit rejteget,nehéz kitalálni, irja az ijcho, bizonyos azonban,hogy Franciaországra nézve sorsdöntő napok közelednek, eg

yrészt tudja,hogy becsülete és politikája egyaránt azt követen*:,hogy ne nagyja cserben lengyel szövetségesét. Másrészt "belátja,hogy az erkölcsi garancia

,melyet a nagylelkűség árán elnyert hámot -barátság .jelentene,

igen nagy. Lehetséges lesz-e a két alternativa.között kompromisszumot találni? Döntés előtt állunk, irja az Echo és a francia kormánynak egyöntetű határozott válasszal felkészülve kell várnia Stresemann kormányának feltételeit, Franciaország külpolitikájáról,az olasz politikai evolúcióval és a balkáni helyzettel való viszonylatban i.Stydoux