Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-16 [1341]

JL1. ir figyelemreméltó cikket a rétit Párisien/vezető helyén, k szerbhorvát kontroverziából kiindulva /ennek főokaksnt azt emiiti,-iogy a nyugati színvonalú magyar aőminisztrációhos szokott horvátok nem tndnak belenyugodni a régi Szerbia teljesen keleti és balkáni adminisztrációjába/ cikkiró megnyugvással állapítja megihogy a Koros ec-koimány nem változtatja meg Jugoszlávia külpolitikájának eddigi irányát, amit azzal is dokumentál ./hogy a parlamenti bizott ság megszavazta a nettunoi egyezményeket. Ez annál meglepőbb, irja a P.P. mert Korosec a szlovén párt vezére és a szlovéneknek nem kedvez fíettuno. Amig Jugoszlávia energiáit a legutóbbi véres események által kimélyített krízis abszorbeálja,Olaszország fo kozott aktivitással építi tovább balkáni politikáját. Magyarország és Albánia után Bulgáriát is igyekszik céljainak megnyerni.-, Ugyanekkor Görögországot is bűvkörébe akarja vonni. Rábírta Venizeloszt, hogy közeledjék Törökországhoz,holott a szalonikii probléma és a balk'.ni blokk érdekében természetesebb lett volna a özerbiához való közeledés. Ha Olaszországnak sikerül létrehozni a görögtörök közeledést,ez nagy lépéssel vinné előbbre a Földközi-tenger keleti részére irányuló politikáját, iiiután a Görögországgal és Törökországgal kötött egyezményei békés és főleg kereskedelmi jellegűek,Franciaországnak semmi oka azokat elleneznie Gla3zországnak balkáni politikájáról azonban nem mondhatja ugyanezt..; Jugoszlávia bekerítésénél állítólag deffenziv célok vezetik,; De ez a politika egy olyan fiatal,eriuptiv és külpolitikailag abszolút iskolázatlan néppel szerben,mint a szerb,könnyen vezethet háborúra.Szert kívánja Franciaország,hogy Roma és Belgrád között loyalis és teljes megértés jöjjön látre*hogy barátilag tisztázhassák egymás között politikai célkitűzéseiket. Az Ere Kouvelle 11.vezércikke szerint a milliárdos költséggel felszerelt Hobile expedíció balsikere megingatta volna