Lapszemle, 1928. július
1928-07-26 [1340]
KUlP Qlitika. A béoal Anschluss tüntetősokk el foglalkozva a Débata /S4/ felteazi«, hogy az osztrák kormany 9 bár tartózkodott a legélénkebb demonstrációkban réaztvenni ö mégsem ellenezte azok színpadias megrendezését.Külön figyelmet érdemel,, hogy a németek most már nemcsak Ausztriát k#v**921]^ hanem ütrassburgot is mint német várost énekelték meg, Hol volt itt a híres locarnoi szellem ? Az efajta jelenségek mutatják 9 hogy mit jelentene , ha az Anschluss megvalósulna s újra feltámadna as a pángermán törekvás 9 ami a világháborúnak okozója volt, Németország szomszédjává les ne Magyarországnak,,, bekerítené Csehországot s újra régi ambícióit akarná megvalósítani > Bizonyos aggodalommal kérdezi az ember 9 mlt tesznek ez* sel szemben a szövetséges, főleg a francia államférfiak^ miért engedik as Anschluss-mozgalmat tovább fejlődni., mikor már 1995-ben az Arb. Ztg. pontosan kifejtette as Anschluss-mozgalom pro grammját,, amelyet azóta minuciózusán be is tartottak, seipel korrektsége csak felszín, A valóságban 6 ia pártolja az AnschlusSt^ sőt egyszer majd ki fog derülni v hogy 6 volt annak igasi megalkotója, amennyiben sikerült elaltatnia a szövetségesek éberségét. Követeli a cikkiró Bernusg hogy a francia kor• mény tegyen valamit az Anschluss ellen, ha azt nem helyesli. - A Journal /84/ nem hiszi, hogy as osztrákok nagyon lelkesednének a csatlakozásért, az inkább a németek álma* Hogy az osztrákok mégis résztvessnak ebmen a mozgalomban,, annak nagyrészt az az oka, mart as Anschluss tilos* ez ingerli a nagymultu osztrák népet. Sajnálja a lap, hogy nem valósították meg azt a tervet, mely szerint Bécset tették volna meg a Népszövetség nxá! ssókhelyévé* Igy Ausstria nem tehet mást,mint hogy Németországhoz köti a sorsát; Közipeuropában a helyzetet osak kétféle módon lehet megoldani*vagy egy nagy blokk 8 vagy két egymást egyensúlyban tartó csoport. Az utóbbl magvalósításához valamilyen formában a volt d^aj^s^kellene
