Lapszemle, 1928. július
1928-07-03 [1340]
biztonsági bizottsága Benee elnöklete alatt megállapította, hogy mily nagy különbség van biztonsági és szövetségi szerződés között,, mert mig a szövetségi szerződéseknek politikai eélja van azonos célú államok között, biztonsági szerződéstot volt ellenségéé államok kötnek a béke lehető megvédésére Világos tehát, hogy a szövetsége / , kisentente/nem biztonsági szerződése llost Benes tehát azon fáradozik, hogy a kisentente-ot biztonsági szerződéssé formálja egyik t vagy másik volt ellenséges állam bekapcsolásával* Elsősorban Ma. . 1 rányb an gyarországot és Ausztriát próbálja Ily / megnyerni- Ami Magyarországot illeti, itt sok a nehézség a A kisentente szerződése nem érinti az Adria kérdést és egymás között csak Magyarország ellenében köttetett. De nem kötelesek egy hármadiV hatalom ellenében egymás mellé állani*. Már pedig Itália, Jug .iiláviáv?! szemben annak háta mggött iparkodott magát biztosítani,, igy Magyarország politikai törekvéseit bátorított*, igy tehát a kisentente itt áthidalhatatlan akadályokba ütkö.'ik, amelyeknek kulcsa Rómában van* Nem iltyon nagyon a nehézségek Ausztriával szemben, de mert egy biztonsági szerződés, amelybe Ausztria belemenne ujabb garancia lenne a német-osztrák csatlakozással szemben Ez tehát Németország érdekeit is érintené* Benes tehát berlini tanácskozásai során főként arról iparkodott bizonyságot szerezni,, hogy Németország nem tesz-e ellenvetést, ha Ausztria egy a kisentente államokkal kötendő biztonsági szerződésben részt venne* Végül rámutat a cikkÍró, hogy a Németbirodalom egyébként is érdekeltségét nyilvánította a biztonsági kérdésben és több rendbeli javaslatot tett a biztonság érdekében, egyrészt, hogy aJ.ocsmoi szerződést aláíró hatalmak vessék magukat alá a Népszövetségi Tanács szótöbbséggel
