Lapszemle, 1928. július

1928-07-03 [1340]

hozandó határozatainak másrészt, hogy a Népszövetség tag államai kössenek katonai egyezményeket a mindenkori támadó féllel szemben , amely egyezmények tisztán negatív jellegűek volnának a béke fenntartása érdekében^ A cikkíró szerint a biztonsági kérdés ilyetén való megoldása érdekében tett német javaslatot kétségkívül figyelmet éa bálát érdemelnek:: A kisentente és Berlin / A Magyarság bécsi tudósítója a bukaresti konferencia európai visszhangjával foglalkozva egyrészt rámutat, hogy ami Ausztriának a kisentente gazdasági szövetségébe való beillesztésének tervét illeti,, arra vonatkozólag Marinkovics és Benes,, Seipel kancellártól már megkapta a választ , másrészt jellemző a helyzetre.; hogy Bsneséknek Magyarország ellen irányuló határozatát az európai sajtó nem méltatta különösebb figyelemre, ami általánosabb érdeklődést keltett, az inkább a bukaresti konferencia uj középeurópai gazdasági rendszerének terve és a német-osztrák csatlakozással sze ben való állásfoglalásokra vonatkozott. Az Anschlussra vonatkozó kijelentésük érzékenyen érintette a németeket is

t s ennek jellemzésére a Magyarság lenyomtatja a Wiener Neueste Nachrichten cikkét,, amely többek közt azt mondja, hogy úérnetbirodalmi szempontból az Anschlussnak Benes által történt visszautasítása éppoly kellemetlenül hatott . mint Marinkovics taktikailag enyhített nyilatkozata. Mindkettőjük fellépése barátságtalan lépést jelent Berlinnel szemben s azt ilyenképen fogják is itt fel, * * Szüllő Géza interpellációja a magyar sajtótermékeknek Csehszlovákiába való behozásáról és a Csallóköz elcsatolásának ügyéről A Nemzeti Újság a lap elején a Budapesti Hirlap, Pester Lloyd,