Lapszemle, 1928. június

1928-06-21 [1339]

mes horvát nemzetet a szerb járomba kényszeritette» Ezek a revolvenövések messzehangzó fis^lmeztetés nemcsak Európának , hanem elsősorban Horvátországnak, hogy minő gyászos bün volt követni azt a véres fantomot s amely a serajevói gyilkosságból támadt, amely a Horvát nemzetet aba ba/szkupstinába sodorta^ amely a horvát testvériség gondolatát csupán a revolverlövések szimbólumán át ismeri és méltányol ja* A Pesti Napié hangsúlyozza ?1 hogy Horvátország úgyszólván Jugoszlávia megalakulása óta forradalmi hangulatban van. A népet csak a szuronyok képesek fékentartani. Hogy ez a féken tartás miképen fog sikerülni, a szkupstina mai ülése után,, bajos megjósolnia Lehetséges, hogy következmények? nem mutatkoznak azonnal, hizsen a szuronyokon bizonyos ideig ülni is lehet, de hogy a horvát jól megjegyzi magának a mai napot, ehhez alig férhet kétség.- Nem fogja egyhamar elfelé jteni „ hogy törvényesen megválasztott képviselőit a szerbek legyilkolják a parlamentben, Az az ország « pedig, amelynek belső életében ilyen hurok vannak, nem játszhatja a tömör bástya szerepét a külpolitika sakktábláján* A bukaresti kisentente konferencia megnyitásával kapcsolatban az egész magyar sajtó rámutat, hogy amig Benes cseh külügyminiszter a konferencia primhegedüse a kisentente állandó és változó politikai céljairól értekezik és a kisentente egységét iparicodik bizonyi tgatni , a belgrádi vérfürdő mindennél szemléltetőbben bizonyltja, hogy a kisentente-politika állandó és változó elemein kivül van még valamig az élő nép Radics Pál halálravált arca tisztán azt bizonyitja, hogy Jugoszláviának más gondja is van , mint az állandó elem és a változó elem s nem túlzás megállapítani , hogy Bukarestben csak beszélnek^ de Belgrádban cselekednek-. A Budapesti Hirlap is rámutat, hogy amikor