Lapszemle, 1928. június
1928-06-21 [1339]
Bukarestben azt ipaikodnak dokumentálni, hogy határaik sértetlen fenn-' állása a Dunavölgy békéjének és Keleteurópa nyugalmának egyetlen záloga, a belgrádi parlamentben eldördült, revolverlövések kellő világításba helyezik ezt a nyugalmat és egyetértést és válaszul tekinthetők Benesnek az Dimineata Bzámára adott intervjujára, amelyben Benes minden kertelés nélkül megvallja,, hogy a kisentente exiszt enciáját valéban csak a magyar kérdés alapozza rneg s a ^í^^tl^íí11 }^?--í}.? g ^?®_é^i^ , í na ^_ e 63 r ^ t " ként egymástól ugyancsak eltérő céljai, különleges érdekei vannak, amelyek alapján a kisentente-állánok korlátolt együttese nem hozhatók közös nevezőre-, Valóban nagyon érdekes ennek a régen tudott ténynek illetékes megállapítása Benes részéről, éppen a kisentente konferencia - megnyitása pillanatában* De Benes még többet is mond, meg is Jelöli a külön érdekek vonalát* Csehország - ugymond-Németországra figyel, ~mm • mm mm _ 'mmmmm m - m m mmmm mm mmmm-mmmm,<mmm mmm m mm mm — Románia ellenben Oroszországra, Vájjon mit szólnak majd Parisban Prágának ehhez a német orientáció iránt való érzékéhez és a vendéglátó Bukarestben ahhoz, hogy Benes Csehország jának a ez öve te égésnek egyszerűén hekuba a románok bosszarábiai problémája? A Nemzeti Újság is mérlegeli Benesnek a Dimineata-ban megjelent és hirtelen visszaszivott nyilatkozatának jelentőségét, s rámutat, hogy Benes fejtegetéseiből kiderül, hogy ugyezólván semmi más nem köti őket össze, mint a Magyarország eliai való állásfoglalás. Ezenkivül Olaezországellenes éle van a mostani kisentente konferenciának, mert nyilvánvaló, hogy a kisentente Közép és Ke let euró pában az olasz érdekek és politikai célok és az olasz befolyás ellensúlyaként akarja magát feltüntetni* A Pester Lloyd vezércikkében a kisentente konferencia előzményolt és törekvéseit mérlegelve máris elkerülhetetlennek mondja annak eredmény telens égét * A Magyarság
